7621. lajstromszámú szabadalom • Lengő asztal szemes anyagok aszalására szárítására és lehűtésére
— 2 Az o tölcséren keresztül föl visszük az anyagot az egyik asztalra és az a nyíl irányban a p hosszfalak által elosztott térben az m keresztfalig mozog, és az n keresztnyíláson át a második asztalra megy. hogy ismét a p1 hosszfalat között visszamenjen az m1 keresztfalig, a hol az az n1 nyíláson át ismét az első asztalra lesz fölhozva. Az anyag itt ugyanazon útat teszi meg a p keresztfalak között, melyek az asztal egy második részét határolják, oly czélból, hogy az m falon megtorlódva az n nyílás fölött a második asztalra menjen át. Ezen elrendezések tetszésszerinti sokszorosítása által az anyagot tetszésszerinti hosszú ideig tarthatjuk az asztalon, hogy így végül az o1 tölcséren keresztül kiszállítsuk. Csekély szárítást igénylő anyagnál elegendő lesz. ha azt mindegyik asztalra csak egyszer bocsátjuk le, úgy hogy ez esetben az asztalok nincsenek hosszfalak által különféle osztályokra osztva. A 8.. 9. és 10. ábrákban továbbá oly készülékek vannak szemléltetve, melyek a szárítandó anyag útját meghosszabbítják, és mozgását késleltetik. Mint a 8. ábrából látható, az asztalon több q keresztborda van egymás felé egyenesen vagy ferdén elrendezve, melyek az anyagot arra kényszerítik, hogy a nyilak által jelzett irányban keresse útját. A bordák helyett egymást részben elfedő r hevederek vagy kerek s csapok is rendezhetők elmelyek az anyagot kígyóalakú úton vezetik. E keresztbordák, hevederek vagy csapoknak az asztalokon való alkalmazásakor az előretörekvő anyag hatásosan ide-oda lesz dobva, miáltal az teljesen összekeveredik és meglazul, valamint az egyes részecskék is egymással súrlódnak. Számos anyag számára pl. ily erőteljes átrázás nem alkalmas és hogy ezen anyag számára az út meghosszabbítását szintén elérjük, az asztalnak a 9. ábrában föltűntetett kiviteli alakját használjuk. Mint ezen ábra mutatja, az asztal feneke hullámalakúan lesz képezve és pedig nem egyformán hullámalakúra, hanem élesen tört szélekkel. A legmagasabb él fölé az anyag csak igen vékony rétegben torlódik. Minél sűrűbben és magasabban vannak ezen hullámok elrendezve, annál lassabban, és minél ritkábban és alacsonyabban, annál gyorsabban mozog az anyag az asztalok fölött. E hullámalakú kiemelkedések helyett t keresztbordákat is lehet alkalmazni, melyek az asztalok fölé. vagy az asztalokon megerősíthetek, és azok feneke fölött bizonyos távolságban végződnek. A fölvitt anyag e keresztbordák előtt megtorlódik, de az ezek alatt lévő hasítékon keresztül tolódhatik. azonban csak a hasíték magasságának megfelelő magasságban, úgy hogy a t keresztbordák különböző beállítása által az anyagot tetszésszerinti ideig tarthatjuk vissza az asztalokon. A f keresztbordákat csuklókban lehet fölfüggeszteni és egy vonórúd segélyével az asztalok irányában különbözően beállítani, mint ez a 10. ábrából látható. Ezáltal a szárítandó anyag tovahaladó mozgásának lassítása lesz elérve, melyet a keresztbordáknak a vonórúddal való megfelelő eltolása által lehet megváltoztatni. SZABADALMI IGÉNYEK. Szemes- és poralakú anyagok szárítására, aszalására és lehűtésére szolgáló lengő asztaloknál: 1. egy a lengésben résztvevő fűthető vagy hűthető f kettős fenék vagy f1 csőrendszer elrendezése (3. ábra). 2. Az asztal fölött forgathatólag ágyazott c d e lapátok elrendezése, melyek az anyagot a szárítófolyamat alatt megfordítják (1. ábra). 3. m keresztfalak elrendezése, melyek az anyagot megtorlasztják és az n keresztnyílás fölé a szomszédos asztalra vezetik, miközben az asztalok esetleg hosszfalak által több részre oszthatók föl (fi. és 7. ábra). 4. Egyenesen vagy ferdén állított q keresztbordák elrendezése, a szárítandó anyag