7616. lajstromszámú szabadalom • Lángzó különleges fúvószájjal, nehéz szénhydrogén vagy olajgőzök és gázok fejlesztésére és égetésére
— 2 Ezen elrendezésnél az i égőanyagedényre h erkélyzet van erősítve; ezen erkélyzet h1 légnyílásokkal van ellátva, s egyrészt g lámpaüveg tartására szolgál, másrészt az égőanyagot tartalmazó edény i részére helyezkedik ; ha a h erkélyzetet y üveggel együtt leemeljük, a szabadon álló égőt «1 -nél fölmelegítjük, a fúvószájakból kitóduló gázt meggyújtjuk, az égő legott működni kezd s az üveget megint föl lehet tenni. Az égőanyag betöltése ismeretes módon történik; a láng elvonás által oltatik el. A 8. ábra az 1. ábrán föltüntetett égőt kioltó-szerkezettel kombinálva tünteti föl. A kioltókészűlék áll; az a égőcsövön eltolható k csőből, mely r fúvószájakon túl is tolható s így azokat elzárván, a lángot kioltja. A 3. ábrán k cső még / tárcsával vagy karokkal, továbbá az egészet körülvevő m állvánnyal és a rugékony n n és n1 n1 zárókészűlékkel is el van látva. — Ezen készülékekkel úgy kell eljárni, hogy az égőanyagtartánnyal és kioltókészűlékkel ellátott égőt meggyújtjuk és m állványba betoljuk (a rajz szerint alul) s így a1 zárókészűlék nélkül nehezen távolítható el. hanem először az égőt a medenczével együtt el kell venni s ezt k csövön kihúzni, mi által a bél elalszik. Csak ekkor lehet az n1 zárókészűlékhez férni s azt a kioltókészűlékkel levenni. A 4. és 5. ábra az I. ábrán föltüntetett készülék egyik módosulatát mutatja, melynél az f láng alakja és iránya más, miért is az a2 rész itt fölösleges. A 4. ábrán a cső fölső része üres tárcsát képez, alsó részén pedig a kifuvószájak vannak; az 5. ábrán a cső vízszintesre, majd a végén lefelé van hajlítva s itt vannak a kifuvószájak, úgy hogy az ezekből kihatoló lángok a cső vízszintes részét fölmelegítik. A 6. ábrán látható kiviteli mód nagyobb égők számára alkalmas, melyeknél főképen tekintetbe veendő: 1. A gőzök fejlődése az f láng kialvása után, mely gőzök mindaddig fejlődnek, míg az égő meleg, 2. Nagy helykímélés az aránylag csekély hevítési fölii let által, minek következtében az égő nagyobb hatás mellett aránylag kis méretű lehet. 3. Az égőanyag fölhevülésének megakadályozása nagyobb égő alkalmazása által. 4. Könnyebb meggyújtás nagyobb mellékhőforrás nélkül. E czélból az a égőcső bizonyos távolságban A csővel van körülvéve s a két cső közé van B bél betolva, mely rosz hővezető lévén, a melegnek «-tól az égőanyaghoz való hatolását meggátolja. A bélnek szabadon hagyott B1 része meggyújtatván, a csőben gőzölgést eszközöl, míg a láng hatása és ereje a <• karika rátolásával szabályozhat*). Minthogy tehát f főlángnak az égőre hatást gyakorolni nem szükséges, a láng tetszés szerinti alakú és méretű lehet, sőt az égőtől távolabbi helyre elvezethető. Az /' meggyújtása B1 hevítőlánggal önműködőlég is történhetik, t. i. a belet elég magasra fölemeljük, úgy hogy az ebbe fölszívódott égőanyag a hevítőlángtól meggyullad. Ezen égőnek kiugró o része a következő czélokra szolgál: 1.. jelzi a hevítőláng szabályozását; 2.. megakadályozza a meleg levegőnek az /' lánghoz való tódulását s az f láng lobcrgását: 3., a hevítőlángnak fémfölületet nyújt s így a-ra való hatását növeli ; 4.. ezáltal légkeringés keletkezik, mely a hevítőlángot fejleszti és szagtalanítja. A 7. ábra a 6. ábra lángformájának egy módosulata, melynél a kifuvólyukak gyűrűalakban vannak elhelyezve. SZABADALMI IGÉNYEK. Különleges égő, jellemezve az által, hogy: 1. A fölső végén bezárt és b belet tartalmazó a fémcső c helyeken vékony falzatú s az itt fúrt c1 lyukak az égőanyagtartány gázainak kitódulására szolgálnak. mely kitóduló gázok világos fehér lánggal égnek s a hősugárzás folytán a fémcsövet fölmelegítik, miáltal az előre melegített égőanyag a bél capillaris erejét befolyásolja s a kifuvószájakon
