7586. lajstromszámú szabadalom • Útmérő veczipédek számára
- 2 -kerékbe való kapaszkodása folytán ezen keréknek egy fogtávolságával forgattatik. Ha tehát a H keréknek tiz foga van az F tengely a 6? keréknek minden körülforgása alkalmával l j1 0 forgást fog végezni és minthogy az F tengely fölső végén csak a h fog van, az E kerék az F tengelynek teljes körülforgása alkalmával csak egy foggal fog tovább forogni. A kerekek méretei úgy vannak megválasztva. hogy az /' mutatónak teljes körülforgása egy mértfoldnek felel meg. Minthogy a d számlap és az /' mutató meglehetősen nagyok és a Veloczipédezőnek láttávolságán belül esnek, ez utóbbi mindenkor egyszerűen és könnyen pontosan megmérheti két pontnak egymástól való távolságát, a nélkül, hogy le kellene szállnia. Az E kerék továbbá alsó részén j foggal van ellátva, mely az E kerék forgása alkalmával a J tengelyen ülő r kerék fogaiba kapaszkodik. A vízszintes J tengely alkalmas módon a mellső villa, fejrészébe van ágyazva és másik végén a k kúpkerék van, mely az l tengelycsapon ülő l1 kúpkerékbe kapaszkodik. Az l csap hordja a K egyes korongot, melynek fölső oldalán a 0—9 számok vannak. Ez a korong a többi K1 és K2 számkoronggal együtt alkalmas módon van a mellső villa fejrészébe és az L tokba ágyazva. Ez utóbbi megint b üvegkoronggal van födve, és a fönt leírt módon a külső a tokkal körülvéve. A K korong az E keréknek minden körülforgása alkalmával kerületének 1 /1 0 részével forog, úgy hogy ha az E kerék egy körülforgást befejezett, a J tengely részleges forgást végez, mely a K korongot kerületének l /io részével mozgatja tovább. A K1 korong fogaskerékmüvei akképen van a K koronggal összekapcsolva, hogy a K korong minden körülforgása alatt 1 /1 0 forgást végez, míg a K2 korong a K1 koronggal ismét úgy van összekötve, hogy a K1 korong körülforgása alatt szintén */io forgást végez. A K K1 K2 korongok 0—9 számokkal vannak ellátva, úgy hogy. ha az E kerék első forgását befejezte, a Jtengely a K korongot annyira forgatta, hogy az L tok megfigyelő nyílása alatt az 1. szám jelenik meg. Ha a K korong teljes fordulatot végzett, a K1 korong 0-tól l-ig forog, úgy hogy a K1 és K2 tizes- és egyeskorong tiz mértföldet jelez. Ha a K1 korong 9-szer forgott azaz 90 mértföldet jelez és a K korong annyira forgott, hogy 9 mértföldet mutat, tehát a két K1 és K korong 99 mértföldet jelez, akkor a K korong legközelebbi forgása alkalmával mindkét K1 és K2 korong forog. Ekkor a K és K1 korongok 0-t fognak jelezni, míg a K2 korongon az 1 szám jelenik meg s ezzel 100 mértföldet jelez. Ebből kitűnik, hogy a leírt készülék a mértföldeket és a mértföldek tört részeit oly módon jelzi, hogy a veloczipédező az útmérő adatait, még a mértföld tört részeit is leolvoshatja. a nélkül, hogy leszállna. Az útmérőnek az 1. és 2. ábrákban föltüntetett kiviteli módozatánál az A mellső villa egyik csővében az M súlyinga van elhelyezve, mely a cső fölső részében forgathatóan van ágyazva. Míg az M ingának hosszabb alsó végén a súly függ, addig fölső vége a mellső villa C fejrészének és a d számlapnak egy hosszúkás hasadékán keresztülvezetve, úgy hogy a léptékkel ellátott számlapon a talajnak a vízszintes síktól való eltérését jelzi. Ha tehát az M ingának fölső vége 0-án áll. akkor azt jelzi, hogy az út teljesen sík. A nullpont két oldalán levő osztályvonalak ellenben méretekben jelzik az eltérést egy mértföldre vagy valamely más útegységre vonatkozkoztatva, úgy hogy nem sík talaj bezárásánál az emelkedés vagy esés a veloczipédezőnek mindig jeleztetik. A leírt útmérőnek két osztályát, ha használaton kívül vannak, csiszolt fémből vagy más efféléből való N tokokkal befedhetjük ; ezek a mellső villa fölső részének befejezett és ízléses külsőt kölcsönöznek. A helyett, hogy az útmérőt két osztályban rendeznők el, elhelyezhetjük a mellső villa fejrészének egyik oldalán is, míg a másik oldalon fémbarométert alkalmazunk, mint ez a 3. és 4. ábrákból kitűnik. Ha a veloczipéden barométert alkalmazunk. a véloczipédező meglehetős biztos-
