7583. lajstromszámú szabadalom • Készülék kényes anyagok szárítására
— 2 — gátoljuk, hogy az anyag bármily okból a szögletekben leülepedjen és ne menjen teljesen szabályosan a hengereken át. Ha ugyanezt a készüléket különböző anyagok, pl. festékek szárítására akarjuk használni, és ha ekkor a T T1 szövetcsíkokat ki kell váltani, a 4. ábrán föltüntetett berendezés használható. A C csövön fecskefark alakú bemetszésekkel ellátott sarúk vannak, a szövet, vagy más a sokszögű kamarák képezésére szolgáló anyagot pedig, mint azt a rajzlap is mutatja, a keret fölé kifeszítjük, mely keret a hornyokba megfelelő alakú talpakkal fogódzik. Eme szerkezetnél a szárítóhenger külső fölülete rendkívül gyorsan váltható ki. Az 1. és 2. ábrán vertikális metszetben és oldalnézetben több sor szárítóhenger van föltiintetve, melyek a fűtőtérben vannak elhelyezve. A hengerek száma természetesen tetszőleges. Ezek. mint az az 1. ábrán látható, zárt kamarákban vannak elhelyezve, melyeknek az a czéljuk, hogy a hengerekkel közölt hőt konczentrálják és melyek alkalmas nyílásokkal vannak ellátva, hogy a levegő ki- és beáramolhasson. A kamrák szerkezetét tetszésszerint lehet megváltoztatni, hogy még oly szerkezetekkel is ellássuk azokat, melyek a hengerek kivételét és újból való elhelyezését is lehetővé teszik. A henger tengelyébe a d csövön és e csőcsonkon át levegőt lehet fúvatni. A hengerek forgását a végtelen F lánczok és a G fogaskerekek idézik elő. mely utóbbiak közül az egyiket valamely alkalmas módon forgatjuk. A hengerek mindegyik oldalán, a henger tengelyével párhuzamosan bizonyos számú I fűtőcső van elhelyezve, melyek azonban nem érnek.a henger végéig, hanem a kamarák oldalfalaitól a hengerek végein átmenő ./ J közfalak segélyével vannak elválasztva, úgy hogy a kamara három rekeszre oszlik, nevezetesen, a középső fűtőtérre, és a két szélső, a levegő és szárítandó anyag be- és elvezetésére, szolgáló térre. A levegő a kamarába az Ll L1 nyílásokon ug3'anazon oldalról áramlik be, melyről az anyagot bedobjuk, és a másik oldalon az L csövön át távozik. Az anyagot a legfölső hengerbe töltjük, még pedig az F1 tölcséren át, a hengerből pedig az ellenkező oldalon távolítjuk el. Hogy az anyag átömlését megkönnyítsük, a hengerek tengelye némileg lejtős lehet, még pedig abban az irányban, melyben az anyag átfolyik és hogy a száradás az első hengerben gyorsabb legyen, ajánlatos a nyomott levegő számára külön bebocsájtó nyílást alkalmazni, pl. az M csövet, melyből a levegő finom sugarakban jut a henger burkolatához, illetve a szárítandó anyaghoz. Ha az anyag, mikor az első hengerből kikerült, ragadóssá vált. vagy ha csomósodik, úgy ajánlatos a V hengerpárt vagy törőt alkalmazni, melyre az anyag a nyíl irányában fog lehullani. Az anyagot a hengerekben csúsztatok vagy lejtős fölületek segélyével vezetjük, és a nyíl irányában megy az F1 tölcsértől az 0 kibocsájtó nyíláshoz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék chemiai és mechanikai tekintetben kényes anyagok szárítására, jellemezve azáltal, hogy az egy vagy több zárt, a nyomott levegő és a szárítandó anyag be- és elvezetésére szolgáló F1 O L L1 nyílásokkal és J fűtőcsövekkel ellátott szárítóhenger van alkalmazva, melyek a belső, fémből készült, a D csövek és az F támasztékok útján fűthető C csőből állanak, mely csövön N sínek vannak alkalmazva és melyek II H1 kapcsok segélyével az R küllőkön a T T1 szövettel vannak bevonva, miközben a két szövet között levő tért az R küllőkre húzott T1 szövet több kamarára osztja. 2. Mechanikai és chemiai tekintetben érzékeny anyagok szárítására szolgáló készüléknél a C hengeren fecskefarkalakú kimetszésekkel ellátott N talpak alkalmazása, melyekbe a keret részeit betoljuk. (2 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten
