7564. lajstromszámú szabadalom • Újítás reversirgépeken hengerművek és hasonlók számára

— 2 a tandem-Compound-gépeket, R a receivert, a a; a friss gőzt elzáró organumokat jelölik, mely gőznek a kis hengerbe kell lépnie. b b a reeeiver gőzének elzárására való orgánumok, mely gőznek a nagy hengerbe kell lépnie: a <• c rúdak és emeltyű az elzárókészűlékek kapcsolását tűntetik föl. A hengerművek számára való reversirgép sajátszerű hajtása hozza magával azt. hogy a teljes gőznyomás rendszerint ki nem használható, hanem liogy a friss gőzt erősen fojtani kell. A 2. lap 3. ábrája fojtatlan gőz számára való tandem-reservir-gép munkáját föltüntető Rankin-féle rendszerű diagrammot mutatja. A 2. ábra époly diagrammot mutat mérsékelten fojtott gőzzel való munka számára. Ha ez utóbbi diagrammot lehetővé akarjuk tenni, akkor a kis és nagy henger között nem szabad jelentékeny fojtásnak végbemenni. Ha ez mégis megtörténnék, akkor a kis és a nagy henger között nyomásveszteség keletkeznék, mely a lóerőnkénti gőzfogyasztás közvetlen nagyobbításának felelne meg. Az 1. ábra egy Rankin-féle rendszerű üresenjáró munka-diagrammot mutat, melynél úgy a friss gőz, valamint a receivergőz a hengerbe való belépése előtt jelentékenyen fojtva lesz. E diagramm különösen a közbeiktatott fojtószelep működését mutatja a reeeiver és a nagy henger között és érthetővé teszi, hogy e szelep miként teszi lehetővé megtöltött reeeiver mellett a gép lassú megindítását. A föntmondottak szerint főleg arról van szó, hogy a friss gőz mérsékelt fojtása esetében a receiver-gőzt ne fojtsuk, ellenben erős fojtás esetében, miként az a gép üresen járása számára szükséges, a friss gőz. úgyszintén a receiver-gőz egyenlő módon fojtassék. A teljes elzárásnak a friss gőznél és reeeiver-gőznél egyidejűleg kell történnie. A 4.. 5. és 6. ábrákban a reeeiver-fojtókészűlékek két szerkezete van szemléltetve, melyek a jelzett követelményeknek megfelelnek. Az a-tól í'-ig való emelés vagy eltolás egyidejűleg történik a friss gőz számára való szelep teljes megnyitásával; e mellett a szelep vagy tolattyú teljes megnyitása már a b pontban bekövetkezik. Az elzáró-szél e bevágásokat mutat, melyek a teljes zárás előtt az elzáró-szélek megrövidítését idézik elő: A (i. ábrában a fojtás hatása grafikai módon van föltűntetve. Az a—b vonal pl. feleljen meg a fojtókészűlék teljes megnyitásának és egyszersmind tüntesse föl azt a magasságot, amennyire a friss gőz számára való szelep teljes megnyitáskor emeltetik. a—y a fojtó-emeltyű teljes kilengését jelzi. Ha ezen út a szelepek nyitásakor megtétetik, akkor a friss gőz számára való szelep lassanként kinyílik a b—h g vonal irányában az o-tól a teljes megnyitásig. Míg a friss gőzt fojtó szelep teljesen kinyílik az a—b útvonal terjedelmében, addig a reeeiver fojtószelepe túlságosan kinyittatik. és pedig az a—c útvonal terjedelmében. Ha azután a fojtóemeltyű a-tól </-be mozgattatik. akkor a reeeiver fojtószelepe az in pontig nem lesz zárva, minthogy a <•, k eltolás nem vonja maga után a keresztmetszet kisebbedését. Ettől kezdve a fojtás igen gyorsan történik az n pontig, ellenben n—g-tői lényegesen lassabbá lesz a fojtás; az n—g útvonal ugyanis megfelel az e bevágások h magasságának. A 6. ábrából eszerint világosan kitűnik, hogy a friss gőznek igen jelentékeny fojtásai következhetnek be, míg ellenben a receiver-gőz teljesen fojtatlanul marad, továbbá hogy a gép üresen járásának időszaka alatt a gőzbevitel egyenlő módon záratik el. Ez utóbbi azért szükséges, mert különben az üresen járáskor a reeeiver fojtószelepe aránylag túlságosan kinyittatnék, miáltal a receiver-gőz veszendőbe menne, a nélkül, hogy az friss gőzzel elegendőképen pótoltatnék. Hogy a (4. és 5.) fojtókészűlékek dugatytyús tolattyúként, csapokként, vagy kettős fészekkel bíró szelepként stb. is szerkeszthetők, az magától értődő dolog.