7547. lajstromszámú szabadalom • Készülék vasútaknak vagy járműveknek útakon végzett mozgásainak jelzésére és regisztrálására

- 10 -a mozgást közvetlenül a papírszalagot to­vábbító hengerrel közölni, a lejtősséget jegyző irónnak megtartásával. így a lejtős­ségi vonalak alapjául oly vonalat nyerünk, mely megadja a befutott úthossznak meg­felelő legöngyölítést. Kis és közúti vasutak mozdonyai számára a készüléket úgy állíthatjuk elő. hogy az első graphikon elmarad és csupán az idő és sebesség regisztráltatnak, a mi ilyen ese­tekben elegendő is. A papiros, melyet alkalmazunk, legczél­szerűbben milliméter- vagy négyzetbeosztás­sal bír, hogy a diagramm értelmezése meg­könnyíttessék, mivel a három írón mindig ugyanazon függélyes vonalba esik és állá­sukkal a ])ályának mindig ugyanazon pont­ját jelölik meg. Ha a papírszalagnak a hen­gereken történhető föl- vagy alácsúszásától tartunk, a miből a diagrammba hamis ada­tok juthatnának, úgy ezt azáltal igazíthatjuk ki. hogy minden diagramm számára még egy rögzített írónt alkalmazunk és azt pl. a 15 állványok egyikére erősítjük. Ez utóbbi azután újólag a papíron már följegyzett diagrammok alapját fogja meg­rajzolni. A Sebességek leolvasására szolgáló szám­lapnak beosztása a sebességet pl. az órán­ként befutott kilométerek számában fejezi ki. Az emelkedések és esések számára el­rendezendő mérőléczet oly beosztással lát­juk el. mely azt vagy milliméterekben fejezi ki méterenként vagy méterekben 100 méte­renként. A készülék fölülről hozzáférhető, hogy a papírszalagot és az írónokat belehelyezhes­sük vagy kicserélhessük. A különböző közvetítő elemek, melyek a mozgást a mutatóra és az írónokra viszik át, a 9 14. ábrákban látható módon is mó­dosíthatók. Ha a befutott vízszintes útat akarjuk nyerni, úgy a mozgást a papírszalaggal a G forgási test által közöljük; ellenkező esetben a következő elrendezést alkalmaz­hatjuk. A mozgást a I) l)V í kerék mű segélyével a két C fíL hengert hajtó B tengelynek vé­gein iilő A forgattyúk egyikével közöl­tetjük. Az említett CC1 hengerek az E henger és a közöttük áthaladó papírszalagot továb­bítják, mely az áttétel folytán bizonyos, a jármű útjával alkalmas arányban álló sebes­ségben részesül. Az F hengerre fölgöngyölített papírszalag a C E hengerek között áthaladva, a G fe­szítő henger és a lf szorító között a. G1 hengert megkerülve a G2 henger és a // szorító között és végül a CL és E hengerek között halad el, hogy azután az F1 hen­gerre göngyölíttessék. A G2 henger és a // szorító a papírszalagnak befűzése czéljából elállíthatok; ugyanezért az E vezető hen­ger is eltolható a maga csapágyaiban (12. ábra). Ha a mozgás iránya megváltozik, úgy az /''L -ről lefejtett papírszalag az F hengerre göngyölődik; a leírt feszítőszerkezet mind­két esetben egyenletes lefejtést eredményez. Az F F1 hengereket a 12. ábrában pon­tozva rajzolt szíj köti össze, mely az I 11 /3 korongokon végigfutva a papírszalaggal csak a két F F1 hengeren jön érintkezésbe. A C Cl és az E hengerek által legön­gyölt papírszalag az F hengert és ezáltal a szíjat mozgásba hozza, mely a papirt ez­által újra fölgöngyölítő FL hengerrel közöl­tetik. A mozgás irányának változásakor a folyamat a megfordított irányban megy végbe. Mivel a szíj ekkor hozzásimul a papír­szalaghoz. úgy az egyik hengerre ugyan­annyi papiros göngyölődik föl. mint a mennyi a másikról lefejlik. Az F E1 hengereknek tengelye a hajtó­műnek platináiból kinyúl, hogy forgattyút dughassunk rá. melynek segélyével a le­fejtendő papirszalagot fölgöngyölíthetjük. A diagramm itt is három írón által jegyez­tetik föl; az emelkedések és esések a J inga segélyével jeleztetnek, mely a ./L irá­nyító rúd segélyével a K iróntartót a Gl henger tengelyével párhuzamosan tolja el a papíron (10. ábra). Ha a jármű vízszintes pályán halad, úgy az inga normális állását foglalja el, a dia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom