7522. lajstromszámú szabadalom • Világító készülék folyékony szénhydrogének számára

— 2 — elrendezve, mely által x nyílás M köpenyben többé-kevésbé vagy egészen elzárható. Alul A1

eső hasonló módon, mint előbb leírva volt, m tömlőkúpok és borítóanya segélyével r1

hozzávezető csővel van összekötve, míg maga a hozzávezetés C szabályozócsavar által - e - tömítéssel-tetszőlegesen szabályozható. Végül A1

.'cső alsó részében i'1

tisztítócsavar is van elrendezve. Ezen berendezés használatára C csapot megnyitjuk, miáltal az égető folyadék az égetőbe befolyik; ezután E F részeket kissé lazán, de nem egészen lecsavarjuk, az A1 csőről, miáltal a tömör zárás megszűnik és minthogy a szénhydrogén magasabban fekvő, tartányban van, a csavarmeneteken átszikkad az o csészébe és ott íneggyujtatik. Ezután ismét zárjuk C csapot és a folyadékot o csészében meggyujtjuk. Ha E korong és F test eléggé föl vannak hevítve, úgy c, csapot ismét megnyitjuk és a folyadék az emiitett F részben a fölszállásnál elpárolog és A csőbe ömlik, hol a levegővel való keverés megtörténik. Ezután e csap által a folyadékbeömlést o csészébe szabályozzuk, úgy hogy a láng folytonosan hevíti /•' testet és a párologtatást eszközli. x nyíláson át egyrészt a láng o-nál meggyújtható, másrészt levegőbevezetés által is megfelelően szabályozható. Az 5. ábrában föltüntetett Argand-égetőknél a szénhydrogéngőzök minden további levegőkeverés nélkül közvetlenül az égetőbe vezettetnek. fi—6 bis, 7.. 8. ábrában egy párologtató szerkezete látható, melynél külön hevítőláng alkalmazása szükségtelen. Ezen szerkezet közönséges nyilt gázlángok (lapos égetők) számára készült. A folyadékvezetőcsövön két b b lemez van megerősítve, melyek fölfelé egy 10—15 mm.-nyi hasadékot szabadon hagynak. Ezen lemezek b1

oldallapokkal vannak összekötve és az ezek által képezett tokban van az <i1

csésze elrendezve. Ezen csészébe a szénhydrogén-hozzávezetőcsőből az a a nyílások torkolnak. V csap, mint az előbbi szerkezetnél, a folyadékbeömlés szabályozására szolgál. Ha C csap nyittatik, úgy a nyílásokon át szénhydrogén folyik aA csészébe; a láng meggyújtásánál b lemezek fölmelegedése folytán a párolgás folytatódik a1

csészében* A 9. ábrában a 6. ábra k;

s módosítása van ábrázolva. A 10. ábra égetőt ábrázol konczentrikus lángok számára és áll d csonkakúpalakú gyűrűkből, melyek :<!x

támaslxészén konczentrikirsan vannak forrasztás által alkalmazva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Világítási készülék folyékony szénhydrogén számára, az által jellemezve, hogy a tartályban levő folyékony szénhydrogén r csővezetéken át P edényhez vezettetik, melyben a befolyás egy H úszó által szabályozott <• szelepkúp által szabályoztatik. míg a folyadékelvezetés r1

csövön át A1

égetőhöz ismételt szabályozás mellett c csavaron át történik, mimellett * a részben o csészébe átlépő folyékony szénhy(grogén a meggyújtás után állandó fűtőlángot képez M köpenyen belül F párologtatófej és E lap számára (1—4. ábra). 2. Az 1. alatt jelzett készüléknél egy Argand-égető alkalmazása közvetlenül A1

hozzávezető cső h párologtató fején. (5. ábra.) 3. Két b b\ oldallapokkal összekötött b h párologtatóin}) elrendezése a szénhydrogén-bevezetési csövön, mely csőből a szédhydrogén az a nyílásokon át aL párölogtatócsészébe ömlik (6—ti bis. 7. ábra), ott meggyujtatik, mire a b b1

a1 fémrészek folmelegedése után a láng a b b részek által alkotott hasadék fölött tovább ég. * Ha t. i. először az a1

csészében lövő szénhydrogént meggyújtjuk, ügy ez a 6 bl

tok belsejében addig:ég kis lánggal, mígnem a h a1

bl

fémrészek annyira fölmelegedtek. hogy élénkebb elpárolgás keletkezik. Ezen élénkebb párolgás folytán a levegő azonban a b A1

tokból kiszoríttatik, úgy hogy a láng csak a b b lapok által képezott hasadékon tud tovább égni, mivel az égéshez szükséges oxygént csak itt találja. A folyton melegedő b b1

fémrészek valamint a lefelé sugárzó hő folytatja a szénhydrogén elpárologtatósát. (2 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten