7519. lajstromszámú szabadalom • Új világítási és fűtési berendezés gáz és ásványolajok számára

biztosítania, hogy az elemek az előre meghatározott mennyiségben legyenek jelen; 2. azokat bensőleg meg kell kevernie. 1. Mivel itt a gáz azon eleven erővel érkezik. mely vele a hajtókészülékben közöltetett, természetes, hogy itt a beszívás sokkai könnyebben megy végbe, mint a midőn a gáz csupán csak saját nyomásával bír. Az injektorok, melyeket e czélra alkalmazunk, egy vagy több sugárral működtetnek, melyek egy hengeres vagy csonka kúpalakú csőtoldatból áramlanak ki. A midőn attól kell tartanunk, hogy az injektorból kihatoló sugár légáram által eltéríttetik, tágkötésű fémszövetet alkalmazunk. Az alkalmazandó injektorok száma és elrendezése a lángzók nagysága szerint módosul. Ezek közül soknál kiegészítő légáramhoz kell folyamodnunk, melyet a lángzó alsó részéből jövő és a keverőkamrába torkolló vezetékek segélyével állítunk elő. 2. A benső keveredést az által érhetjük el. hogy a keverőkészűlékben oly természetű mozgásokat létesítünk, a melyeknek hatása alatt az elemek megkevertetnek. Ha az A csőben (VII. ábra), melyben a keveredő gázáram bizonyos sebességgel mozog (a mi a tünemény létesítésére szükséges), a vékony kis B tárcsát rendezzük el. még pedig merőlegesen az áramlás irányára, úgy az ábrában látható tüneményeket ész lelhetjük, vagyis a F tárcsához merőlegesen érkező sugarak úgy térnek ki a tárcsa elől. hogy ezzel párhúzamosakká válnak, kiszorítják a szélek mellett elhaladó sugarakat és azután ezeket elhagyva, mindinkább átmennek a merőleges irányba, míg eredeti haladási irányukat el nem érik. mi közben körben mozognak, úgy hogy örvényeket vagy keringő áramlatokat képeznek. A szélek mellett elhaladó gázsugarak azonban a tárcsa ezen hatása alól mégis kitérnek, a mennyiben ezek közvetlenül szállnak föl a cső fala mentén; ezen sugarak nagyrészt levegőből állanak. Ha ezen falat úgy szűkítjük, hogy annak I) C része a cső tengelyével azonos tengelyű parabolikus keresztmetszettel bír, akkor ezen parabolába erővel nekiütköző áramlatok egyegy E gyújtópont felé vezetnek, mi által a tömegek egymáson jól áthatolva, bensőleg megkeverődnek. A keverék az E E szűkített csőrészen áthaladva ismét nagyobb sebességet nyer, melyre a jó elégetéshez szüksége van. A mint látható, ekképen az összes mozgó részek jól megkavartatnak, a minek eredménye oly keverék, melynél a különböző elemek tökéletesen egyesíttettek, melyeknek közös sebessége lesz. melyet a lángzóig megtartanak. Megjegyzendő azonban itt. hogy a parabolikus fölületről visszavert áramlat nem bír elegendő erővel, ha a keverő cső nagyon bő; ezért oly készülékeknél, melyekhez több lángzó tartozik, kénytelenek vagyunk a gázt két vagy több csőbe szétosztani, melyek mindegyikének egy-egy külön injektor felel meg. Az ezen injektorokból kiáramló keverékoszlopok ekkor úgy rendezhetők el, hogy kisebb vagy nagyobb szög alatt találkozzanak. Ezen találkozásból újra számos örvény támad és a tömegeknek egymásba való heves hatolása elég biztonságot nyújt az elemek benső keverése iránt. Előfordulhat azonban még itt is, hogy a tömegeknek kavarási folyamata alól bizonyos részek (a találkozással szemben mozgó sugarak) kivonják magukat és ekkor a tökéletes elegyítés biztosítása czéljából a parabolikuson alakított szűkítéshez kell folyamodnunk. Az ekképen nyert egységes gázáramnak feszélyét csak úgy lehet csökkenteni, amint a többnyílású lángzóknál, amint ezt később látni fogjuk, meg kell tennünk, ha igen jól megkevert keverékkel van dolgunk. A lángzó. A lángzónak oly berendezéssel kell bírnia, hogy a gáz akadály nélkül ömölhessék ki és hogy minden ellennyomás elkerül tessék, mely a láng visszaesapását vonná maga után: ezen czélnak megfelelően a lángzónak csonka kúpalakot adunk (kisebb alapjával lefelé), az ebből származó feszélycsökkenés az égési folyamat tökéletességére a keverés bensősége következtében nincsen hatással. Az egykupakos lángzó