7489. lajstromszámú szabadalom • Nagyfokú vacuum előállítására való készülék
— 490 — A kamarából bevezetett gázokat kiszivatytyúzza. Hogy a találmány teljesen világos legyen, a következőkben a mellékelt rajzokra való hivatkozással leírjuk: Az 1—4. ábrák a készülék egy gyakorlati alakját tűntetik föl és pedig: az l.ábra a C dob tengelyével merőlegesen vezetett metszet, a 2. ábra a tengely irányában vezetett metszet, a 3. ábra oldalnézete és a 4. ábra fölülnézete a készüléknek, a melynél az Y födél és az x süveg el vannak távolítva. A készülék négy főrészből áll: 1.. egy külső tokból Z, 2., egy eltávolítható födőből Y. 3., egy forgó dobból C és 4., egy süvegből X, mely utóbbi a Z tokbelsejében alkalmazott megfelelő kiugrásokon nyugszik. A készülék belseje részben higannyal vagy más folyadékkal van megtöltve, mely az X süveget kívülről körülvevő B kamarát a süveg belsejét képező A kamarától elválasztja, a folyadék fölszínei, mint a rajzban föl vannak tüntetve, az egyes kamarákban különböző magasságban állanak, t. i. a belső kamarában levő folyadék magasabb mint a kiilsö kamaráé. Az A kamarát a légüressé teendő edénynyel a D cső segélyével kötjük össze, míg a li kamara az K cső által az ezen kamarában részleges vákuumot előállító légszivattyúval áll kapcsolatban. A rajzban föltűntetett kivitelnél a C dob 3 közelítőleg csigavonal alakú csatornával bir. F1 F2 7''8 , melyek a dob kerületén a G1 G'1 G3 nyílásokkal és a dob tengelye félé a /71 II- IP nyílásokkal végződnek, mint a 2. ábrában a II3 nyilas által és az 1. ábrában a pontvonallal jelzett nyílások által van föltűntetve. Ha a dobot a nyíl értelmében forgatjuk, akkor szemmel látható, hogy az F csatornában levő folyadék egy része a 111 nyíláson át a külső kamarába folyik, míg ezen csatorna az A kamarában levő gázzal részben megtelik. Nyomban azután, hogy a csatorna az /<'által jelölt helyzetet fölvette, annak /2 széle a folyadék fölszíne alá merül és ezáltal egy bizonyos gázmennyiséget az A kamarától különválasztott. A dob forgásának folytatásánál ezen gáz teljesen a folyadék t'ölszíne alá vezettetik 1 és ezáltal sűríttetik, mint J3 által föl van tűntetve. A dob további forgásánál a csatorna ismét az F1 helyzetet éri el, a midőn a gázbuborék fölemelkedik, hogy a H1 nyílást elérje, melyen át a külső kamarába lép. mint a rajzból látható a csatornák azon része, melynél a gázbuborék legmélyebben van a folyadék fölszíne alatt, némileg meg van szűkítve, úgy hogy ha a folyadék a csatornában a G1 nyílás következtében kifolyását megkezdi és az A kamarában levő folyadék fölszíne fölé emelkedik, a kiáramló folyadék erősebb söprő hatással fog birni, mint azon esetben, ha a csatornáknem volnának így megszűkítve. Ha a kiáramló folyadéknak nem sikerül a gázbuborékot a csatorna e falától eltávolítani, akkor világos, hogy ha a gázbuborék, mint a rajzban /(- van jelölve, a csatorna falára tapad és a csatorna I1 széle a folyadék alá merül, a buborékra gyakorolt nyomás lényegesen csökken, ha tehát ezen nyomás-csökkenés következtében a buborék a faltól eltávolodik és a csatornában tovább halad, akkor ez csakis a csatornának az A kamarától való elzárása után fog bekövetkezni. Ha tehát az áramló folyadék a gázbuborékot a csatorna falától nem volna képes eltávolítani, hogy a ll1 nyíláson kivezesse, a buborékot képező gáz mégsem fog az A kamarába juthatni. A fönt említettekből látható, hogy ha az A kamarában már aránylag nagy vákuumot értünk el. a készülék a következő három módok egyike szerint fog működni. 1.. a gázbuborékok a H nyílásokhoz fölemelkedhetnek, 2., a gázbuborékok a csatornákban mozgó folyadékáram által magával ragadtatnak, vagy 3.. a csatornákban visszamaradhatnak, míg a nagyobbszámú ily módon bezárt buboré-
