7444. lajstromszámú szabadalom • Javítások önműködő mérlegelő gépeken
— 2 — súlyát az a mérőrúddal közlő k rudazat által befolyásoltatok. A mérési folyamat ez esetben a következő: Ha a megmérendő anyag a mérlegelőgépen van, a k rúdazat legmélyebb állását foglalja el, tehát az e zárófog az e1 karnak hatása következtében a b6 fogaskorongtól távol áll. Ha már most az a1 zárófog a másik oldalon kiakasztatik, úgy a d hajtórúd a b tolósúlyt a b1 . 62 , b3 és bl kerékáttétel segélyével az a mérőrúdon eltolni kezdi, hogy az a mérőrúdnak egyensúlyát helyreállítsa, miközben a be fogaskorong a bs és kerekek közvetítésével a i. ábrában föltüntetett nyíl irányában mozog. Mihelyt már most az a mérő rúd egyensúlyhelyzetéhez közeledik, a k rúdazat is emelkedik és az ellensúlyt képező e2 karnak hatása következtében az e zárófog is a b6 fogaskoronghoz közeledik, míg végül az egyensúlynak kellő pilllanatában az utóbbi a korongba fogódzik és ennek továbbmozgását megakadályozza, ugy hogy az említett kerékáttétel közvetítésével a b tolósúlynak és a d hajtórúdnak mozgása is megakad ályoztatik. Minthogy azonban a mérlegelő gépnek kiürítésénél vagy tehermentesítésénél kezdetben a kiürítő csapónak kinyitása vagy a megmérendő anyagnak félretolása vagy gördülése által rendesen még nyomóhatások is gyakoroltatnak a mérőszerkezetre, melyeket azonban a I) mérőkészüléknek jeleznie nem szabad, úgy oly berendezés alkalmaztatott, mely megakadályozza azt, hogy ily utólagos nyomóliatások a megmérendő anyagnak mérlegelése után a D mérőkészülékre még befolyást gyakorolhassanak. Ide tartozik első sorban az m emeltyűn lévő m1 súly (4. ábra), mely az i szabadon eső rúdnak az egyensúly pillanatában bekövetkező esése által kiszabadulva az e2 karra fekszik, mely az e zárófoggal szilárdan össze van kötve és ennélfogva utóbbit 66 -ban rögzíti. Másrészt az e1 kar bizonyos határig mozgathatóan van megerősítve az e zárófognak tengelyére. A mozgás határát az e3 karon elhelyezett e3 ütköző képezi, a melyhez az e1 karnak másik része az el rúgó által szoríttatik oda. Ha már most az ily utólagos nyomóhatások, mint előbb mondottuk, a mérőszerkezetre hatnak, a k rúdazat engedhet ugyan azoknak, azonban általuk a mérőkészülék már nem befolyásolható, mivel ez esetben az e1 kar az e zárófogat magával vinni máinem képes, hanem csak akkor, ha a mérőkészülék ismét visszahozatott kezdeti állásába, mivel ekkor az i rúd ismét fölemeltetett és az i1 menesztővel az m emeltyűt az m1 súllyal az e2 karról elemeli, a melyet megemelt helyzetben meg is tart. Az e4 rúgó helyett azonban bármely kellően megterhelt emeltyűt is alkalmazhatunk, és az emeltyűt vágy rúgót az es ütközővel az e karon is elhelyezhetjük, ha az e1 karnak más alakot adunk. Az m1 súly helyett is rúgót alkalmazhatunk, a mikor is ugyanazon hatást érhetjük el; az mL súlynak vagy valamely ezt pótló rúgónak rögzítésére bármely tetszőlegesen elrendezett menesztőt is rendezhetünk el. A 2., 3. és í. ábrákban továbbá az n emeltyűnek rögzítésére szolgáló szerkezet van föltüntetve, mely azt az n1 bütyökkel mindaddig rögzíti, míg a D mérőkészülék tökéletesen kiakasztva nincsen, mely időpontban az o rögzítő rudazatnak valamely menesztője (2. és 3. ábrák) az n2 emeltyűnek rövid karját lenyomja, mi által ezen emeltyűnek hosszabb karja és evvel együtt a rúd és az n1 bütyök megemeltetik és az n emeltyű, melynek föladata az zárófogat az i rúdon, tehát ez utóbbit magát is az egyensúly pillanatában kikapcsolni, kiszabadul. Az n emeltyű akkor húzatik vissza és akkor rögzíttetik, midőn a rögzítő rúdazat kevéssé megemeltetik, úgy hogy az n emeltyű csak a mérés ideje alatt szabad, mi által ennek minden korai behatása megakadályoztatik. Itt is az n2 emeltyűnek súly gyanánt működő hosszú karja helyett rúgót vagy az m emeltyű mintájára szintén csak egyetlenegy emeltyűt alkalmazhatunk. ha az m2 emeltyűt az n emeltyűhez közelebb rendezzük el. Az 1., 2. és 3. ábrákban, továbbá az l
