7432. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadék eltartására és szállítására
szűk. a folyadéktartályt pedig a d csapon át könnyen kiürítjük. Az a tartályba a g szénsavtartállyal direkt kapcsolatban álló f cső nyúlik be, melyet «-val szemben a <• kúp vagy más alkalmas tag tömít. A g szénsavtartály itt labdaalakú, ha meg van töltve, a k edény falára fekszik és kitágulása közben azt tömíti. Az 1 szelep és csőcsonk arra szolgál, hogy a szénsavat bevezethessük; a megsérülés ellen az m zárócsavar óvja. Az i rúgó és h lemez a g szénsavtartályra gyakorol nyomást, hogy a szénsav 17-ből a-ba könnyebben legyen átnyomható. Ugyancsak rugalmas szénsavtartály van a 2. ábrán látható n és o kettősfenékkel biró korsónál alkalmazva. Ennek fölső a tere ugyancsak folyadéktartály gyanánt szolgál, ennek belsejében a p hűtőedény van elhelyezve, mely lyukacsos agyagból készül és minthogy az utóbbi a, illetve r-be kellően tömítve van elhelyezve, többször utántölthető, p és r tömítésére az s csavarház vagy más hasonló értékű tag szolgálhat. A B födél és G fogantyú az egésznek tetszetős külsőt kölcsönöz. A g szénsavtartály, mely itt rugalmas labdaalakú, a g súllyal van terhelve, különben az f kiöntőcső, l töltőszelep és m csavar ugyanúgy van elhelyezve, mint az 1. ábrán. Más kiviteli módozatot mutat a 3-ik ábra. Itt csak a burkolat hordóalakú, maga a folyadék fölvételére szolgáló tartály és a szénsavtartály eme burkolatban van elhelyezve. A g szénsavtartály (pontozva a 3. ábrán) itt is labdaalakú, egy i rúgó és h lemez nyomása alatt áll, mint az I. ábrán-Az a folyadéktartály teljesen zárva van, a v csőcsonkon átmenő / csővön vezetjük be a szénsavat. A v csőcsonk egyúttal a d csap és c cső segélyével kiürítőcső gyanánt szolgál. A folyadék és szénsavtartályt képező edény legczélszerűbben hengeralakú és egy C fenékkel és B födéllel biró A hordópalástban helyezhető el. úgy, hogy a belső tartályhoz közvetlenül hozzáférni nem lehet. Az l' töltőcső a B födélbe torkol és az m' csavarház segélyével van védve. A belső tartály és a külső burkolat között levő köz a folyadék hűtésére szolgál. míg a H csappanón át az olvadás közijén keletkezett vizet lehet beereszteni. Ha a B födelet a megfelelő bütyökre erősítjük, az egész készüléket el lehet zárni. Hogy a B födélből kiálló d csapot védjük, az x csuklósemelőn megerősített és a d csap fölé húzható fogantyút lehet alkalmazni (4. ábra). A folyadéktartálynak és a rugalmas szénsavtartálynak más módon való kapcsolását az f>. ábra mutatja. Az M szifon és ennek K szelepje és L kifolyatócsöve általában az ismert alakú, csakhogy az N fenék a palaczk közepe telé van tolva. Az X fenék és az R bütyök között levő I' alaplemezen a g szénsavtartály és ennek l töltőcsőve és a fenéken átmenő f kifolyatócsöve van megerősítve, a tartály az i rúgó és h lemez hatása alatt áll. A szénsav- és folyadéktartály a leírton kivül még sokféle más módon is kapcsolható. Egy folyadéktartály és a hozzá tartozó hűtőtartály más kapcsolatát mutatja a 6. ábra. mely W és ./• folyadéktartály hoszszanti metszetét mutatja, míg az S födél, T fogantyú és V fogó nézetben van rajzolva. A W1 és W2 félgömbökből vagy elipszisekből stb. alkotott tartály a g szénsavtartály fölvételére szolgál. Innen az /' vezeték a d1 csap csapszívéhez vezet, honnan a csap karimájával összevágó Q karima és Z1 vezetéken át a szénsav a W tartály fölső részébe jut és az e csővön abból folyadékot nyom ki. Az összes kiviteli módozatoknál alkalmazott rugalmas, gummiból készült szén^vtartályt a gáz annyira földuzzasztja, hogy az edény falára szorul és a folyadékra nyomást gyakorol. A folyadéktartály kiürítésére első sorban a saját rugalmassága szolgál és csak ezután hat a rúgó vagy súly, úgy, hogy a szénsav nyomása kezdettől végig ugyanaz. Minthogy a szénsavtartályban csak igen kevés szénsav marad, ha a folyadékot a folyadéktartályból kinyomtuk, a szénsav-I fogyasztás rendkívül csekély.
