7426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sósav előállítására chlórcalciumlúgokból
— 3 — Az egyes tartályokat be kell födni, nehogy a sóoldatok az esetleg bekövetkező lecsapódások által higíttassanak. Az üzeni vezetése a következőképen történik. Az tí gödöl ből a chlorcalciumlúgot P szivattyú segélyével a kéncalcium készítésére szolgáló kemenczén elhelyezett E párologtató csészébe szivattyúzzuk, a hol a besűrítés végbemegy. A bepárologtatás alatt a lúgot folytonosan utána folyasztjuk. Ha a megfelelő concentraciót elértük, akkor a lúgot a csészén oldalt alkalmazott o csapon leeresztjük S1 gödörbe. Innét a concentrált lúgot egy második P1 szivattyúval a nagy B chlorcaleium-tartályba szivattyúzzuk. Egyidejűleg előállítják a réz vitriololdatot egy fakádban és szivattyú segélyével a chlorcalcium-tartály mellett levő Bl tartályba szivattyúzzuk. Ezután a B chlorcalciumtartályból a lúgot a négy kisebb kádak közül az a1 első kádba /« jelig befolyasztjuk. Az E csészéből lefolyó concentrált chlorcalciumlúgban a meszet quantitativ meghatározzuk és miután a rézvitriololdat concentraciója is ismeretes, tehát ez utóbbi anyagból hozzáteendő mennyiséget egyenérték szerint kiszámítjuk. A lix rézvitrioltartályból a megfelelő mennyiséget leeresztjük, a mit a W vízállást mutató üvegen leolvashatunk. Most a folyadékot kocsorbával megkeverjük, azután az a2 második, a3 harmadik és negyedik kád töltését kezdjük meg. Ha az első kádban a kénsavas mész leülepedett, az x1 csapot kinyitjuk és a keletkezett rézchloridoldatot a négy kis kád előtt levő <S*a gödörbe folyasztjuk. A keletkezett kénsavas meszet kimossuk és a fenéken levő v kúpszelepen keresztül a kád alatt elhelyezett T tölcsérrel egy alátolt talyigába ürítjük és h\ lángkemenczéhez : visszük. Rövid ideig a levegőn hagyjuk állni, miáltal a felületén kiszárad. Miután a chlorcalciumlúgok marómeszet is tartalmaznak, azért rézvitriol hozzáadásánál rézhydroxyd is keletkezik, hogy ezt rézchloriddá átalakítsuk. a kénsavas meszet sósavtartalmú ; vízzel keli kimosni és erre a czélra czélszerűen a rézkéneg mosóvizét használjuk. Ezután a kénsavas meszet a kemenczének magasabban fekvő aljára tesszük, a hol kiszárad és előmelegíttetik. Most az egyenérték szerint számított szenet a kemencze fölött levő tölcséren át bedobjuk, azután az egész tömeget az alacsonyabban fekvő kemenczealjra hozzuk, ott megkeverjük és izzítjuk. Az ekképen kapott kéncalciumot. mint már említettük, kénhydrogénre dolgozzuk föl. A gödörben levő rézchloridoldatot P2 szivattyúval az A kicsapó torony fölött elhelyezett B2 tartályba vezetjük. Innét a rézchloridoldatot x elosztókészülék segélyével a toronyban lefolyasztjuk. míg egyidejűleg a torony alsó részébe a gazometerből kénhydrogéngázt bocsátunk be. Ezáltal a réz a rézchloridból rézkéneg alakjában kicsapódik, míg ezzel egyidejűleg sósav képződik. Ha a réz a tornyon való egyszeri keresztülvezetésre nem csapódik ki tökéletesen, akkor a toronyból lefolyó folyadékot másodszor is átvezetjük a tornyon. A tökéletes kicsapást azonban még akként is végezhetjük, hogy két kicsapó tornyot alkalmazunk. Az egyik toronyba friss kénhydrogéngázt vezetünk be és az innét változatlanul elszálló gázt a második toronyba vezetjük, melyre friss rézchloridoldatot folyasztunk, míg az első toronyra a második toronyból lefolyó folyadékot bocsátjuk. A toronyból alúl kifolyó sósav tartalmazza a kicsapódott rézkéneget és ettől F vacuumszíírőn való szűrés által választjuk el. A rézkéneget ezután C lerakóhelyre hordjuk ki, ott körülbelül 5—10 cm. magas rétegben kiterítjük, vízzel való öntözés által folyton nedvesen tartjuk és naponta 8—4-szer megforgatjuk; ennek a czélja, hogy a tömeg belsejében levő rézkénegrészecskék is ki legyenek téve az atmoszferiliák hatásának. A vízzel való öntözés mindig a megkeverés előtt végzendő és olyan arányban történjék, hogy a rézkéneg csak nedves, de ne vizes legyen. A rézkéneg megnedvesítésére alkalmas a kénsavas mész mosóvize, melyhez még csekély mennyiségű konyhasót adunk. Hosszabb ideig tartó fekvés után a rézkéneg a levegő oxygénjének behatása folytán
