7416. lajstromszámú szabadalom • Feszítő keret képvászon számára
Megjelent 1897. évi inárczius lió 2-án. MAGY. £gi| KIK. SZABADALMI Slí HIV A T A L SZABADALMILEIRAS 741B. szám. IXWb. OSZTÁLY. Feszítőkeret képvászon számára. TARNKE H. G. ASZTALOS ÉS FASZOBRÁSZ HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 szeptember hó 8 ika. Az eddigelé vászonra festett képek, mint pl. olajfestmények számára általánosan használt kei-etek úgynevezett ékkeretek voltak. A vásznat a keret élein át feszesen meghúztuk és szögezés által megerősítettük. Azonban az így elért feszesség még nem volt elegendő és ékekkel kellett az általánosan ismert ékkereteket széjjelfeszíteni. Attól eltekintve, hogy ezen eddig használt szerkezet a sarkakon való behasítást kívánta meg, mert az összekötés horony és csap által történt, minek folytán a vászon a sarkakon nem volt elég biztosan leszögelve, azonfölül ép a keret sarkainak gyöngítése gyakran adott okot igen kellemetlen hasadásokra. Régebbi festményeknél gyakran lehetett észlelni az ékek lazulását, sőt kiesését. Mindezen hátrányok jelen találmány által kiküszöböltetnek. A mellékelt rajzban az 1. ábra egy keret két egymással szembenfekvő sarkát mutatja, a másik két sarok, mely a keretet teljessé teszi, hasonlóan képzeltetik. a a keretfa oldalrésze 45 fok alatt van bevágva, hasonlókép a többi k rész is. Vezetés czéljából az oldalrészekben c csap van megerősítve, mely fi-nek d furatában csúszik. Szintén a oldalrészekben vannak e csavarok megerősítve, melyek f furatokban csúsznak. Egy az e csavart körülvevő g anya h kimarásban látható. A 2. ábra, mely a b keretrészen át eszközölt A— Y metszetet tünteti fül, ezt világosan mutatja. A leírt keretrészek összeállításánál mind a négy oldalt egymáshoz egyenletesen közelítjük és az anyákat kellő időben a csavarokra fölcsavarjuk. Ha most kész keretnél a vásznat meg akarjuk feszíteni, akkor, mint a •">. ábra mutatja, legvégig a teljes fába lehet szögelni. S emeltyű (2. ábra) segélyével az anyáknak b részek felé való forgatása által egyenletes megfeszítés éretik el. Egyenletes annyiban, mert az « csavarok irányában képzelt átfogó meghosszabbíttatik és így a befogók végpontjai egyenletesen távoznak a csúcsponttól, a mi ily egyenletességben ékkereteknél nem érhető el. A kettős vezetés által c csapok és e csavarok segélyével ki van zárva a lehetőség, hogy a kifeszített vászon által a keretoldalak egymáshoz ferde állásba jöjjenek. A leirt keret nemcsak képvászonra, hanem más feszítési czélokra is alkalmas. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Feszítőkeret festő vászon stb. számára, azáltal jellemezve, hogy az egyik a keretlécz ferde fölületén merőlegesen egy