7415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túlhevített gőznek mindennemű gőzgépek hengereiben hátrány nélkül való alkalmazására, a gőz munkaképességének kihasználására és az ehhez való berendezések

ség'gel 90° hőmérséklet-esést kaphatnánk, mert: 5 atm. absolut feszültség 150° C. hőmérsékletnek felel meg. A hőmérséklet-esés tehát 150—60=90° C. Nagyobb feszültségeknél az elméletileg lehető és a legjobb esetben mindig elért gőzmunka-ki használás közötti különbség még nagyobb lesz. 15 atm.-nál a hőmérséklet-esés 200 60= 140° C. Hatásra jut legföljebb 75%, tehát 105°. 105° hőmérséklet-esésnek azonban 7 atm. absolut feszültség felel meg. mert 165—60=105° C. Egy sűrítéssel biró háromszorosan összekötött gőzgépben e szerint 15 atm feszültségű telített gőz a hőmérséklet-esésre való vonatkozással nem bír annyi munkaképességgel. mint a mennyi munkát végezne 7 atm. feszültségű gőz egy sűrítővel működő kétszeres eompound-gépben. ha sikerülne az elméletileg lehetséges gőzmunkát gyakorlatilag megközelíteni. Ezen föltevés mellett a 25 atm. feszültségű telített gőz munkaképessége, melynek hőmérséklet-esése már egy négyhengerü gépet tesz szükségessé, gazdaságilag szembeállítható 11 atm. feszültségű gőz munkaképességével egy kéthengeres coinpound-gőzgépben. A gőzmunkaképesség ezen ma már oly tökéletlen kihasználásának az oka — a mit még mindig kevéssé méltányolnak — a gőzhenger belsejében a csapadékok által keletkezett nagy hőveszteség. A telített gőz ezen csapadékainak csökkenésére szolgáló eddigi eszközökkel, nevezetesen a gőzköpeny szolgálatával három-és négyszeres compound-gőzgépek építésével s a reeeiver-fűtéssel, elérték e tekintetben a gyakorlatilag lehető határt. Ezen és hasonló megfigyelések és kutatások. úgyszintén ama bizonyosság, hogy a gőzgépnek az eddigelé általában követett úton való lényeges úton továbbfejlesztése lehetetlen, a foltalálót már számos év előtt a túlhevített gőzzel való kísérletekre indították. jóllehet a nagyon túlhevített gőz alkalmazását már régebb idő óta abbahagyták. mert a fejlesztése, alkalmazása és kihasználása nagy nehézségekkel járt. A föltaláló ez irányú munkálkodásaiban elért eddigi haladás lényegében a nagyon túlhevített vízgőz gyakorlati fejlesztésére szolgáló eljárási módokra és a nagyon túlhevített gőznek egyszerű működésű gőzgépekben való sikeres alkalmazására vonatkozik. Az e téren elért sikereinek mintegy határát jelzi a jelenleg a föltalálónak Schrőter müncheni tanár által a «Deutscher Ingenieur-Verein» folyóiratának 1895-dik évi XXXIX. kötetében leírt összekötött forrógőzgép berendezése. A legfőbb czél volt még a tetszésszerint túlhevített és túlfeszült gőzök munkaképességének tökéletes és akadálytalan kihasználását a kettősműködésű kétfokozatú és különösen háromfokozatú gőzgépek munkabengereiben egyszerű módon elérni. E czél elérésére azonban a túlhevített gőz kezdő hőmérsékletének szabályozására van szükség, melynek szajátszerűsége ugyan mindig a gép neme szerint változik, de a melynek mindig a gőzhenger töltési fokától bizonyos függésben kell történnie. Ennélfogva a gőz beömlési hőmérsékletének ezen szabályozása tekintettel a töltési fokra, ezen új kifejezéssel «töltési túlhevítésB is megfelelően jelölhető meg. A találmány alapeszméje e szerint: «Eljárási módok és berendezések, melyek nagyon túlhevített gőzök akadálytalan alkalmazását és magas munkaképességük kihasználását mindennemű gőzgépekben, nevezetesen kettős-működésű és sűrítéssel bíró többfokozatú gőzgépekben is biztosítják és a melyek a túlhevített gőz beömlési hőmérsékletének a töltési fokhoz viszonyított szabályozásában és sajátszerű meghatározásában a munkahengerekben állanak.» Ebből folyólag a szükséges alapeljárás: ((Túlhevített gőzök beömlési hőmérsékletének hasznos szabályozása a munkahengerek töltési fokának megfelelőleg olyképpen. hogy az egyes dugattyú-löketeknél lehető gőzmunka legnagyobb része szára-