7403. lajstromszámú szabadalom • Újítások szitáló, rostáló vagy osztályozógépeken

_ 4 -helyezni, mely körülbelül a gépet mozgató- | forgattyú körének sugarával vagy is a forgattyú csapjának exentriczitásával egyenlő. Megjegyzendő azonban, hogy a találmány nincs ezen föltételhez kötve. Midőn az anyagkészlet ezen szárnyak közé jut, az utóbbiak által fölhányatik és fölkavartatik, miáltal a máskülönben a rostán fekvő anyag fölszínén hánykódó és azon maradó részecskék is a rostafölülettel közvetlen érintkezésbe jutnak és a rostafölület nyílásain keresztül eshetnek. Ha darált anyag van kezelés alatt, a közte levő közepes szemcsék, melyek különben a fölszínen maradnának, ekképen kiválasztatnak és közvetlenül a rostafölületre kerülnek. Az említett szárnyak elhelyezésüknél fogva csakis az anyag szétosztására és fölkavarására szolgálnak az anyagot sem előbbre nem terelik, sem pedig annak előbbre való haladását nem akadályozzák. A szárnyaknak ezen hatása nagyban elősegíti a gép szabatos működését. Az előzmények szerint a válaszfalak által szakaszokra osztott c szekrény fölöntő- és kieresztőcsöveket vagy vezetékeket foglal magában. A szerkezet ezen tulajdonsága a gép jellemzésénél érvényesül és azért bővebb magyarázatot kíván. A gép fönnebb leirt szerkezeténél fogva az őrlött gabonát a szitákba vezethetjük és onnan elvezethetjük a nélkül, hogy a gép fölső és alsó része között kívül csatornákat vagy csővezetéket alkalmaznánk; ily külső csővezetékek alkalmazása hátrányos volna, mivel azokat a szitákon át kellene vezetnünk, a mi pedig az őrleményt rendes útjában megakadályozná s a rázó fölületet jóval megkisebbítené. A 4. ábrára hivatkozva, az imént említett fölöntőcsövek és vezetékek rendeltetése világos, megjegyzendő, hogy ezek a jelen elrendezéstől eltérőleg, tetszésszerint változtathatók. Az a fölöntőszekrénynek a <• hengerszekrény baloldala fölött lévő szakasza egy függélyes i csőbe vagy vezetékbe nyílik, s mindjárt közvetlenül ezen nyílás alatt egy « válaszfallal van ellátva Lejebb egy hasonló válaszfal az anyagot egy t oldalnyíláson át megfelelő szita vagy rostára vezeti. Még lejebb egy második u oldalnyílás is van. mely a rostáról a durvább vagyis nagyobbméretű anyagot a vezetőcső alsóbb részébe vezeti, a melyből a kieresztő h szekrénybe, s abból végre egy alkalmas kieresztőrésen át egy forgatható csőbe ömlik. A hengerszekrény jobboldali középrészén hasonló berendezés van. csakhogy ennél a nyílások más helyzetben vannak. Az Z ábrán a t egy fölöntőnyílást, az u egy kieresztő nyílást jelöl, melyek között v sugárirányú lemez van alkalmazva. Ily lemez minden kieresztő u nyílás alatt vagy után. s minden fölöntő t nyílás fölött vagy előtt van elhelyezve, azon czélból, hogy a különböző méretű anyagot a rostán elválassza (lásd még a 4. és 8. ábrát). A (i. ábra malomszolgálathoz készült ily gép diagrammját ábrázolja, mely a hengertöliileter lefejtett állapotban tünteti föl. A jobb- és baloldalon lévő szélső számok az egyenes csavarmenetek csatlakozási helyeit jelölik, a lépcsőkön álló számok pedig az azokon alkalmazott szitaszövetnek a számozását mutatja. Magától értetődik, hogy ezen a diagrammon bármely változtatások eszközölhetők, a mint azt a gép által elérendő czél a kezelt őrlemény faja és nedvességtartalma és a gép termelőképessége megk ívánják. A közölt diagrammnak megfelelően a gép következőleg működik: az első töretet a hosszú csavarmenetként terjedő szita tetejére öntjük, mely itt a 18. számú szitaszövet öt szakaszrészén végig rázódik, az 5. szakasz végén a szitán keresztül nem hulló durvább részek v gátlólaphoz érnek, mely a durvább részeket útjokban megakasztja s az itt levő u beeresztőnyíláson át a c hengerszekrénybe ömölni kényszeríti, a melyen át szabadon esve végre a kieresztő b szekrény azon szakaszába kerülnek, a mely az 1-ső töret durvább részeit tartalm azza. A lisztből és derczéből álló átszitált részek a lyuknélküli n gyűjtőlapokra esnek, (a gyüjtőlapokat a diagrammban nem számoztuk). A gyűjtőlapok 14 szitaszakasz alatt foglalnak helyet, végükről a liszt- és derczekeverék 11. számú