7400. lajstromszámú szabadalom • Újítások gyufagyártó gépeken
7 — és a </5 magasítások közötti hézagokat, egyenlő legyen a hordó kinéz lemezeiben elrendezett egy-egy lyuksor lyukainak számával. A rajzokban bemutatott foganatosításnál mindegyik csoportban 50 borda van elrendezve, úgy hogy a dobnak a gyufaszálakat befogadó közeinek száma mindegyik csoportban 51. Az imént leírt módon szerkesztett táplálódob tehát beliil üres hengert képez, mely a gyufaszálak befogadására két csoport fészekkel van ellátva, mely fészkek, kivéve a csoportok végén levőket, nyitva vannak és a dob belsejével közlekednek. Midőn ezen dob a 9. ábrában föltüntetett nyíl irányában mozog, a g gyufaszálak a garatból behullanak a dob fészkeibe, vagyis a g* bordák, valamint a végső bordák és a magasított g-' részek közötti hézagokba. A dob forogván, az ekképen már a garat alatt beágyazott gyufaszálakat a garatban még visszamaradt szálak alól viszi ki a garatból, annak homlokfalának nyílásán. Ha a dobnak forgatása következtében a </5 magasítások a garatban fölhalmozott gyufaszálak alá jutnak, akkor azok ezeknek végeit megemelik, úgy hogy a gi bordák alattuk szabadon elmehetnek. Hogy a gyufaszálaknak befektetését megkönnyítsük, a garatnak Ge hátsó falát csuklósan erősítjük annak mellső g* oldalaihoz, a nrkor is folyton lengető szerkezeteket alkal mázunk, melyek a garatnak ezen hátsó falát a mellső falhoz majd közelítik, majd ettől eltávolítják. Ezen szerkezet (9. ábra), áll a C,i hajtó rúdból, mely egyik végével csuklósan van a lengő garatfalhoz erősítve és másik végével a GA csappal van kapcsolva, mely a garattartó G2 részekben elrendezett g1 csapágyakban ágyazott 6r» tengely által forgatott korongon ül. Ezen tengely a Gia fogaskerék által hajtatik (11. ábra), mely a táplálódob Gl tengelyére van erősítve, és mely a G9 tengelyen ülő G1 1 fogaskerékkel kapcsolódik (3. és 12. ábrák). A garat hátsó falának ezen, a leírt szerkezet által okozott mozgatása arra szolgál, hogy a gyufaszálakat a garatban összerázza, úgy hogy azok szorosan egymás mellé kerülnek párhuzamos fekvésben egymással és a dob fészkeivel és hogy azokat ezen fészkekbe rázza. A garat hátsó falának ezen mozgatása továbbá a gyufaszálaknak a garat fenekén való megszorulását is megakadályozza, mely a gyufaSzálaknak tömege következtében bizonyára beállana; — a garatfal mindegyik -de-oda mozgásával minden ily megszorulást meggátol azáltal, hogy a gyufaszálakat meglazítja, úgy hogy azok lefelé haladhatnak a táplálódob felé és annak fészkeibe hullhatnak. midőn ezek a dob mozgása következtében a gyufaszálak alá hozatnak. Azon czélból, hogy megakadályozzuk azt, hogy a gyufaszálak a garatnak mozgó, hátsó falán át ne essenek, ennek alsó éle és a táplálódob kerülete között a Ge garatfalat a lefelé nyúló </8 nyúlványokkal látjuk el, melyek a dobnak homlokfalán vannak elrendezve. A G» tengelyen, ennek a G1 1 fogaskerékkel szemben fekvő végén, a G1 2 szíjkorong van megerősítve (11. ábra), mely a G1 3 szíjat hajtja, mely ismét a maga részéről hozza forgásba a g2 tömbökben elrendezett csapágyakban ágyazott és II1 tengelyre erősített, kisebb H szíjkorongot. Ezen tengely, mely a garat mellső fala alsó részének nyílása előtt halad el, nyolcz h exczentereket hord. melyek két négyes csoportban vannak egy, a garat oldalfalai között középen átfutó függélyes lemez mindkét oldalán elrendezve. Ezen exczentercsoportoknak két szélső exczentere azonos módon van a tengelyre ékelve, úgy hogy legnagyobb sugaruk a tengely ugyanazon alkotója felé néz. A szomszédos belső exczenterek a tengelynek szintén egy alkotója felé vannak fölékelve, de a külső exczenterektől eltérő fölékelési szög alatt. Ugyanezen elrendezés van foganatosítva a következő két belső excenternél is, melyeknek legnagyobb excentricitása a tengelynek ugyanazon alkotója felé néz, de a most leírt excenterek fölékelésétől eltérően. A két legbelsőbb excenter hasonlóan van a tengelyen elrendezve, csakhogy legmaga-
