7377. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromótorokon és transzformátorokon

riiletet húzok át, CD-11 16, EF n 10 és Gtí-n 5 tekerület húzandó át. Hasonló módon határozzuk meg a tekerületek számát, ha a csévék száma négynél nagyobb vagy kisebb. A föntebb adott szabályt könnyen leliet abból a tényből levezetni, hogy két y és 2 pálya mágneses ellenállása közel az í' és Z szög sinusával arányos. Tehát az elektromágneses indukczió 2-nél megfelelően nagyobb mint y-nál. Látni lehet, hogy a fölső és az alsó tekercselés között semleges pontok is vannak. Ajánlatos a különböző sarkok között ily neutrális helyeket létesíteni. Ha az összes tekerületek száma csekély, úgy egymástól egyenlő távol eső lyukakkal a szabályozás nem végezhető teljes pontossággal. Ilyenkor ajánlatos az egyes furatokban a tekerületek számát egyenlővé tenni és inkább a fúratok helyét változtatni. Ilyen gerjesztő mágnes a 6. ábrán látható módon szerkeszthető. A mező tengelyébe eső átmérőt kétszerannyi részre osztjuk. a hány cséve tekercselendő. (Az adott esetben tehát Ki részre). Ezután a 2 4 6 s 10 12 14 16 pontokon a mező tengelyére merőleges vonalakat húzunk ott. hol eme merőlegesek a kört metszik, sugarakat húzunk és eme sugarakon létesítjük a behúzásra szolgáló furatokat, úgy hogy a furatokat a súgár felezze. Hasonló módon lehet a hengeres mágnesmagot úgy is tekercselni, hogy négy vagy több sarok keletkezzék. A 7. ábra négy sarkú tekercselés elhelyezésére szolgáló mágneses magot mutat be. Ha a négysarkú mágnesnél a lyukaknak egymástól való távolsága egyenlő, az egyes csévék tekeriileteinek száma pedig különböző, mint a 3. ábrán, az egyes csévék tekerületei számának meghatározására a 7" ábrán látható diagramm szolgál. Ez a 3" ábrán láthatóhoz igen hasonló, de a 0 - 5 és 0—1 vonalak 45° alatt metszik egymást, különben a szerkesztés az előbb leirt móddal teljesen megegyezik. Eddig azt irtuk le, hogyan lehet egyenletes intenzitású mezőt létesíteni. Forgó mágueses tér létesítésére egy második tekercselés is szükséges, mely az elsővel szemben a fáziskülönbség által meghatározott szöggel van eltolva. Eme második tekercselést az első fölött ugyanazon lyukakba lehet elhelyezni, így pl. a 8. ábra teljesen kihúzott vonalakban a fi. ábrán levőhöz hasonló hengert mutat, de a tekercselés ebben az esetben öt osztályra van osztva. A pontozott vonalak ama lyukakat mutatják be, melyekbe a második tekercselés van behúzva és melyek az elsőktől 90° távolságban vannak alkalmazva. A két áram között levő fáziskülönbség ugyancsak 90°. A gyakorlatban a lyukaknak ilyen módon való elhelyezése általában lehetetlen. A 9. ábra oly lyukakat mutat be, melyekbe az egymással szemben 90°-kal eltolt csévék vannak egymás fölött elhelyezve. A pontozott vonalak, melyek a középső tért keresztezik, sematikusan egy pár csévét, a középső téren kívül levő pontozott vonalak egy más párt tüntetnek föl. A 10. ábra azt a berendezést tünteti föl. mely a két mező között 45° fáziskülönbséget fölmutató motornál alkalmazható, különösen ha mindkét áramot egy és ugyanazon áramforrás szolgáltatja. A csévék ampére tekerületeinek száma ugyanaz. A 11.. 12. és 13. ábra egy fegyverzetet mutat be, melynél a föntebb leírt gerjesztő mágnes használható. A fegyverzet az A tengelyre fölhúzott vastárcsák egy sorából áll, melyek két B csavarház közé vannak befogva, A C ék meggátolja, hogy a korongok a tengelyen forogjanak. A korongokon a D rézrúdak egy sora megy át, a rúdak végei tömör E rézgyűrűk segélyével vannak befogva, A korong kerületén a tengellyel párhúzamos fűrészfogalakú bemetszések vannak, melyek egészen a D rézrúdakig érnek. Eme bemetszések a 13. ábrán láthatók. A 11. ábrán levő vastag vonalak szigetelést jeleznek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromágnes, jellemezve a magon nem symmetrikusan, vagy egymással szemben ferde szög alatt eltolt tekercselés