7346. lajstromszámú szabadalom • Önműködő és folytonosan kenő készülék

— 2 -hogy a kenőszer a kenőhengerbe nyomul. Ha már most a h dugattyú az e. dugattyút előrenyomja, úgy a szelepek fordított irányban működnek és a kenőszer a g csöveken keresztül a kenendő géprészekhez szoríttatik. A d mótorhenger oly hengertói áll, melyben a kettőshatású h dugattyú mozoghat (2. ábra), melynek rúdja a két -/' tömítőszelenczén keresztülmegy. A dugattyúrúdnak k vége a kenőhengernek általa működtetendő e dugattyújával pl. összecsavarolás által szilárdan van összekötve (1. ábra). A mótordugattyút nyomófolyadékkal, comprimált gázzal vagy gőzzel működtettethetjük, még pedig úgy. hogy az a nyomás által előidézett és a szerint való működtetése közben a kenőszernek az illető részekhez való hozzávezetése czéljából rendkívül lassan mozgattatik, hogy a kenésnél a lehető legnagyobb megtakarítást eszközölhessük. Magától értetődik, hogy a betartandó dugattyúsebességnek foka a kenendő részek mivolta és száma szerint bizonyos határok között különböző, de mindig így közönséges gőzgépek dugattyúinak sebességéhez viszonyítva is rendkívül csekély lesz. A motordugattyú előremozgási sebességének ezen csekély volta daczára a reversálást akként kell eszközölni, hogy az csak azon pillanatban menjen végbe, a melyben a dugattyú elérte löketének végét. Ennek elérésére szolgál az 1. és 2. ábrákban föltüntetett külön kormánymű. A hajtó dugattyúra közvetlenül beható motorikus anyagot az 1 csövön vezetjük be és tereljük az m négynyílású csap segélyével a két hengervéghez, még pedig úgy, hogyha a négynyílású csap a motorikus anyagot, pl. a mellső hengervégbe hagyjuk ömleni, a hengernek hátsó vége az n kiömlési csővel közlekedik. Ha a csapot 90e

-kal elforgatjuk, úgy a fordított eset áll be; a motorikus anyag a hátsó hengervégbe ömlik, míg ugyanakkor a mellső hengervég a kiömlési csővel közlekedik. A négynyílású csapnak kúpja az apró o forgattyúval vagy fogas szektorral van ellátva (í. ábra), mely a csapkúp által minden dugattyúlöket végén leírandó 90°-nyi osczílláló mozgást az előbbivel közli, a mi a q fogasrúd közvetítésével a csúszó p üres henger által történik (1. ábra). A p üres henger vagy cső, t. i. a két r r csapágyban hosszirányban eltolható, míg saját tengelye körűi való forgása a t horonyban csúszó s borda által tökéletesen megakadályoztatik: ezen csőnek belsején, a középen a v rúd által átjárt, helytálló n válaszfal van elrendezve. Ez utóbbihoz mindkét oldalt egy-egy csavaralakú rúgó szorúl, mely a v rudat körűiveszi (2. ábra); a v rúdnak ide-oda járásánál a rúdhoz erősített .•c, ill, y hüvelyek ezen rúgókat váltakozva szoríthatják össze. Föltéve, hogy a kenőhengernek dugattyúja a hátramozgás stádiumában van. úgy a k dugattyúrúdon ülő 1

kar, melynek másik végéhez a v rúd van erősítve, ezen mozgása közben az utóbbit magával viszi. ill. azt szintén hátramozgatja, Mihelyt ez bekövetkezik. az x hüvely a neki megfelelő spirális rúgót összeszorítani, ill. a helytálló u válaszfalhoz szorítani kénytelen, a mí a p üres hengernek vagy csőnek hosszeltolását vonná maga után, ha ezen cső az ennek egy megfelelő állásába bevágásába benyomuló 2 retesz által vissza nem tartatnék (2. ábra). A dugattyúlöketnek egész tartama alatt, bármily csekély is legyen a dugattyú sebessége. a spirális rúgónak compresszíója folyton fokoztatik azon pillanatig, a melyben a dugattyúk löketük végéhez nem értek. Ezen pillanatban az x hüvelyen ülő 3 ék. mely a p csőnek egy hasítékában csúszik, vissza" löki a 2 reteszt, miáltal a p csövet kiszabadítja. mely az összeszorított rúgónak hatása alatt hirtelen visszataszíttatik. miközben az csapágyaiban hosszeltolódást szenved, mely által az elosztó m csap 90°-kal elforgattatik. A p csőnek csúszása alatt a 4 lemezrúgó a 2 reteszt állandóan az említett csőhöz szorítja (2. ábra). A jellemzett jelenségek a dugattyúknak előremozgásánál éppen megfordított irány-