7341. lajstromszámú szabadalom • Vashidak alakváltozásainak mérésére szolgáló készülék
— 2 látcső forgatható ágyazására szolgál. A g lemez függélyes irányban fogasrúd és hajtó segélyével a h vezetékrészben mozgatható. A g lemezen elhelyezett lépték, a vezetékrészen lévő mutatóvonallal összeköttetésben arra szolgál, hogy az előbbinek az utóbbival szemben való eltolódását megmérhessük. A h vezetékrész hátoldalán hengeralakú csapot visel, mely az i hüvelyben forgatható és ebben i1 csavar segélyével rögzíthető (lásd 3. ábrát). Ez utóbbi meglazítása után a csapot az i hüvelyben i2 csavarral mikrométrikusan igazíthatjuk. Ezen forgás segélyével az a látcsővet a függélyes síkban tetszés szerint beállíthatjuk. Az i hüvely /• vezetékben fogasrúd és hajtó segélyével tengelye irányában eltolható. Hogy az eszközölt eltolás nagyságát megmérhessük, a hüvely léptékkel van ellátva. A k vezetékeket tartó k1 sín l csavar segélyével és e körül forgathatólag az m részhez van kapcsolva. Az alsó l csavart körülveszi a k1 testen képezett csaplyuk, melyre az 11 kar is forgathatólag van illesztve. Az n1 csavar az utóbbinak az előbbin való megerősítésére. és ezáltal a k1 testnek állásában való rögzítésére szolgál; (lásd 4. ábrát). Az n kar vége az «2 csavarba fogódzik. mely az m részen van megerősítve. E csavar segélyével a kl testet, mely emellett a szemcsúcsokban forog, mikrometikusan lehet igazítani, és ezáltal az a látcsőnek a vízszintes síkban való beállítását eszközölni. Az m részen fekvő két o és o1 csavarszorító a készüléknek a megfigyelés alá veendő szerkezetrészen való megerősítésére szolgál. Hogy a készülék minden további vizsgáláskor mindegyik szerkezetrésznek ismét és pontosan mindig ugyanazon pontjára feküdjék. melyet az az első vizsgáláskor azon elfoglalt, e czélból az m rész z és z1 csapokkal van ellátva, melyek a rajzban TF-vel jelölt szerkezetrészben fúrt lyukakba helyezkednek. Az itt leírt készülék segélyével a bevezetésben jellemzett eljárás a következő módon vitetik körösztül: Ha pl. egy kezdeti magasságú parabolatartókkal bíró hidat (lásd 7. ábra) akarunk megfigyelni a fölszerelés megkezdésétől annak befejezéséig, akkor a fölszerelés megkezdésekor mindegyik tartó végén az V és G jelek alkalmazása által, egy egyenes tűzetik ki. mely egy képzelt vízszintes és egy függélyes sík tengelyét képezi. Az F és G jelek egyenlő nagyságban, de a mezőket ellentétes színezéssel látjuk el (körülbelül, mint az 5. ábrában). Ezután a készüléket legelőször a megfigyelésre kiszemelt szerkezeti részek egyikén, pl. mint a 7. ábrában, a középső függélyesen úgy erősítjük meg. hogy a távcső tengelye megközelítőleg az F G egyenesekbe essék. Ezután az e czélra szolgáló, előbb leírt mechanikai berendezések segélyével a távcső akként lesz beállítva, hogy tengelye pontosan egybeesik az F G egyenesekkel. Ez az eset áll. ha mindkét F és G jel képei a szemnek a c látóüvegen egyetlen kép gyanánt mutatkoznak, minthogy azok egymást teljesen födik. A készülék netaláni pontatlanságainak korrigálása czéljából következő módon kell eljárni. Legelőször az F G egyenesek beirányításakor a d csőtoldalékot a fölfelé irányított, a rajzban teljes vonalakkal ábrázolt, és ezután az a látcsőnek g1 csapágyaiban való forgatása által és a c látóüveget a <1 csőtoldalék segélyével a lefelé irányított pontozottan rajzolt helyzetbe hozzuk. Ha ez alkalommal a függélyesen álló léptéken való leolvasás között a mutatott méretekben különbség mutatkoznék, akkor az arithmetikai közép-érték följegyzendő. Ez meghatározza a megfigyelt szerkezetrész az idő szerinti állását, az b G egyenesek által meghatározott vízszintes síkkal szemben. Ugyanazon rész állásának a függélyes megfigyelési síkhoz való meghatározása czéljából a látcső úgy állíttatik, hogy a d csőtoldalék, mint a rajz 2. ábrájában pontozottan jelezve van, vízszintesen álljon. A vízszintesen álló léptéken leolvasandó érték följegyzésekor aztán az optikai tengely el-
