7253. lajstromszámú szabadalom • Rostély
- 2 kentése által el nem érhetjük, nem szorul bizonyításra, minthogy azáltal a nyílásokigen nagyok a hordképesség pedig igen csekély volna és ettől eltekintve még mindig nagy tömeg maradna fönn, még pedig a hosszrúdak igen nagy száma által, melyek egymáshoz nagyon közel és rendesen egymásba nyúlva helyeztetnek el. Mint már említtetett, a fönt jelzett czél a legtökéletesebb mértékben a föltaláló által szerkesztett különös rostélyrúdak és azoknak elhelyezése által éretik el. Ezen rostélyrúdak könnyebb megértés czéljából a mellékelt rajzon vázlatban, valamint egy gyakorlati alakban is vannak föltüntetve, és pedig: az l-ső ábra a vázlatszerű rostély fölülnézetét, a 2-ik ábra annak keresztmetszetét, a 3-ik ábra az összeállított rostély egy részének fölülnézetét, a 4-ik ábra annak keresztmetszetét, az 5-ik ábra annak hosszmetszetét, a 6-ik ábra a gyakorlati alak fölülnézetét, a 7-ik ábra annak keresztmetszetét mutatja. A vázlatszerű rostély egy igen magas és vékony bordából pl. egy derékszögű bádoglemezből S áll, mely fölső szélén ép oly keskeny keresztirányú derékszög alatt álló hosszú karokkal A van ellátva és pedig egymástól oly rövid távolságokban, hogy két-két kai1 között egy szűk hézag szabadon marad. Az egyik oldal karsorozata nem áll egyenesen szemben a másikkal, hanem úgy, hogy az utóbbi karjai az előbbi hézagaival van szemben, vagyis fölváltva vannak elelhelyezve. Az így alakított rostélyrúdak. nem mint a közönséges rostélyrúdak úgy helyeztetnek el, hogy az egyik rostélyrúd karjai a másiknak hézagaiba belenyúlnak, hanem egymástól oly távolságban, hogy a karok végei között ugyanoly széles hézag maradjon, mint a karok közötti hézag, úgy hogy két rostélyrúd között oly szabad tér marad, melynek alakja és nagysága közelítőleg megegyezik magával a rostély rúd alakjával és nagyságával, mi által a rostély a tüzelőanyag számára oly áttört fölületet nyer. melynél a szabad tér a holt fölülettel közelítőleg egyenlő, úgy hogy a légelosztás egyenletessége és sokszorossága tetőpontját éri. Az utóbbira nézve az S bordák rendkívüli magassága, mely a leírt szerkezet mellett okvetlenül szükséges, kiválóan előnyös hatással bír. Ezek ugyanis nagy szélességük folytán közel a hamuszekrény fenekéig érhetnek és így a rostély alatt széles egymástól elválasztott csatornákat képeznek, melyekbe a levegő kevésbé alulról.- mint inkább a két végén lép be és így kénytelen teljesen egyenlő mennyiségben az egész rostély fölíiletén szétoszlani, nem pedig úgy mint a közönséges rostélyoknál. a tűz egy helyen erősebben tápláltatik levegővel, mint más helyen. E mellett kiemelendő, hogy a bordák nagy magassága által a fémtömeg csökkentése nem egyenlítődik ki és pedig a következő okoknál fogva: Mindenekelőtt ezek. az aránylag hosszú keresztkarok és az egymásmellé nem pedig egymásba nyúló elhelyezés következtében. csak csekély számban vannak, az önsúlyuk pedig az igen keskeny keresztmetszet következtében tényleg sokkal kisebb mint a közönséges öntött rostélyrúdaké, ezen körülmény a ti. és 7. ábrákból első tekintetre látható. Ezen ábrákból egyszersmind láthatjuk, hogy a keresztkarok a gyakorlat számára csekély alakváltozást szenvednek,ji'mennyiben itt nem a vázlatszerű rúdalak van alkalmazva. hanem a karok, mint a bordába átmenő hosszúkás lapok L, vannak kiképezve, mely alak két czélnak felel meg és pedig: hogy a rúdak egyrészt, csekély súly illetőleg tömeg mellett, a kellő, a rajta elhelyezett tüzelőanyagnak ellentálló. merevséggel bírjon, másrészt pedig, hogy a fölemelkedő levegő, mely a rostélyrúdakat minden oldalról szabadon körülveszi, a kellő hőmérsékletre fölmelegedhessék és nem túlságosan hideg és így hátrányosan ható állapotba jusson a tűztérbe. Ezen szükségletből tehát világosan kitűnik, hogy a kifejtett melegmennyiségnek csak csekély része gyűlik össze a fémben és hogy ezen meleggyűjtés, mely csak alig az L lapok alá terjed, csak előnyös hatású, miáltal ezen
