7220. lajstromszámú szabadalom • Szabatos golyós csapágyak
A 3. ábra a golyók fekvését a vezető karima vájatain vagy üregein alaprajzvázlatban mutatja be. A 4. ábra az új golyós csapágy részletrajza, a melynél az 1. ábrától eltérőleg a kúp a tengelyen béállítható. Az 5. ábra a hozzátartozó vezetőkarimahűvelynek homloknézete. A 6. és 7. ábra hasonló vázlatok, mint a 4. és 5. ábra, a melyek a találmánynak átmenő vezetőkarimával nem bíró kettős golyós csapágyaknál való alkalmazását mutatják. Az a tengelyen az 1. ábra szerint a két u u kúp van megerősítve, melyek csúcsai, mint látható kifelé fordúlnak. E kúpokon futnak az r golyók, melyek ellencsapágy folületeit a v v kúpos gyűrűk képezik. Ezek a b kerékágy végein belül vannak csavarokkal megerősítve, és e karimás állítógyűrű által biztosan rögzítve. A mennyiben az u és v kúpföliiletek egymással nem párhuzamosak, hanem kúposságuk némileg különböző. az /• golyók bár nem a legnagyobb, hanem egy kevéssé kisebb körnek két-két szembe fekvő y és z pontjai közé fogatnak, és egy bizonyos átmérőjüktől függő forgássíkban forognak, de ekkor szükséges, hogy a csapnyomás következtében beálló nyomás ellensúlyoztassék. A kúpfölületek kúposságának ily csekély eltérésének megfelelően természetszerűen csekély oldalnyomás minden egj'es gömb x—x forgástengelye irányában befelé hat. az irány a kúpfölületek által képezett szög szögfelezője adja. Az összes/• golyóknak külső a sarkán mint az az I. ábrában látható a megfelelő pt vájatokkal (2. ábra) ellátott p vezetőkaríma fekszik, mely a golyók elkülönítésére szolgál és a kölcsönös érintkezést kizárja. Annak következtében, hogy a jobb és bal kerékagyon elhelyezett egy-egy gömbkoszorúhoz tartozó pp vezetőkarimák a csőalakú g hüvely által össze vannak kötve ez utóbbi a jobbról balról ható nyomást, melynek az /• golyók alávetvék és a melyet ezek p vezetőkarimára visznek át. fölveszi. A mint látható. minden egyes p vezetőkarima és a gömbök érintkezési fölülete a golyók x—xx tengelyére merőleges. A p vezetőkarimák p1 üregeinek a 3. ábra szerint öblös alakja van, melynek görbületi sugara nagyobb, mint a gömb sugara. E szerint a gömbök csak o sarkpontjaikkal feküsznek a p1 üregek alján és így forgásuk közben a legcsekélyebb súrlódásnak vannak kitéve, daczára az ellennyomásnak, mellyel a p vezetőkarimákra fekszenek. A golyók keringő mozgása, a melyet a kerékagyforgásnál a szilárdan elhelyezett a tengely fölött a golyóknak u és v kúpföliiletek közt való lehengeredése idéz elő. a p1 üregek által a p vezető karimákra vitetik át úgy. hogy a q hüvely a b kerékágyon belül szabadon forog, és pedig körülbelül a forgást előidéző kerékagy sebességének felével. Minthogy a q hüvelynek az o gömbpontokon kivül semmi tám vagy érintési pontja nincs, a tovahaladás a jelzett forgás alapján majdnem súrlódás nélkül megy végbe. Látható, hogy a golyók lehetőleg súrlódásmentesen gördülnek, ha az « és » kúpföliiletek esetleges kopásához mérten ezeket utánállítással egymáshoz közelebb hozzuk, hogy a golyókat hézag nélkül zárjuk be. Az 1. ábra szerinti elrendezésnél ez a v kúpgyűrűnek befelé való utánállításával történik az e rögzítő csavarház meghúzásával. Ezen utánállítási készülék a kerékpárcsapágyaknál használt ismert eljárás szerint alkalmazható. A 4. ábra a leírt gömbcsapágy módosítását mutatja be annyiban, hogy itt az u1 tengely-kúpok csúcsai befelé irányúinak és beállíthatók, míg az ellencsapágyak gyanánt szolgáló v1 tirkúpfölületek közvetlen a kerékagynyílásban vannak elhelyezve. A golyók x—x forgástengelyei tek iránya tehát rézsút befelé irányúi és a q hüvely által összekötött p p vezetőkarimáknak ennek megfelelően olyan helyzetük van, hogy az érintő síkok a nevezett tengelyekre merőlegesek. A b kerékágyon belül szabadon forgatható q hüvelynek és p vezetőkarimának homloknézete az 5. ábrában van bemutatva. Az u1 kúp ék segítségével az a tengelyenforgás ellen biztosítható, együtt működik vele a c szabályozó csavartok, csavarmenettel kapaszkodva az a tengelyen.
