7185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mindennemű fogazott géprészek előállítására

— 2 — rendezés használtassék. Ez két konczentri- I kus M- Ms gyűrűből áll, melyek a 3. áb­rában lévő mintához hasonlóan fölfelé kes­­kenyedő fogközöknek megfelelő bordákkal vannak ellátva. Ezen konezentrikus M- és Ms gyüi'űminta közébe a síma hengerauyag­­ból előállított v gyűrű be lesz sajtolva úgy, hogy a végén az elrendezés alsó félében a fogak teljes keresztmetszete jelen meg. mint azt az fi. ábrában fölrüntetett kereszt­­metszet mutatja. Mindkét gyűrűminta egy B kötőanyaggal szorosan körül van véve. Az így nyert fogaskoszorú, mint a 7. ábra mutatja, egy kiillőkerékkel lesz öntve, mi­nek folytán az így előállított fogaskerék ama tulajdonsággal bír. hogy a keréktest ön­tött vasa a fogaskoszorú belső / közeit ki­tölti. mely kapcsolás a megvetemedést meg­akadályozza. A 9.—11. ábrák fogazott géprészeknek hengervasakkal vagy ezen minta után élő­­öntött termékekkel való előállítását mutat­ják. Ezen különleges alakítás czélja az. hogy a fogalakok benyomása nem az egész szé­lességben egyszerre történjék, hanem mint a 9. és Ki. ábrából látható, lassanként, úgy hogy a Q keresztmetszetből (11. ábra) a Z keresztmetszet (12. ábra) alakíttatik. A Il­lő. és 14. ábra egy eldöntött és ezen eljá­rás szerint készen sajtolandó fogazatnak ke­resztmetszetét. nézetét és hosszmetszetét ábrázolja. Fogazott géprészeknek előállítását, az anyagnak a mintába való sajtolása által, a 15. és Ili. ábrák magyarázzák. Az anyag c keresztmetszete, mint a 15. ábra mutatja, magasabban választandó mint a kész Zfogaskoszorú (16. ábra): úgy. hogy az anyag a fogközbe beszoríttatik. Ekkor egy fogtest keletkezik, mely mint Z. a 12. ábrában mutatja, pontosan az M mintába fogódzik. Az alkalmasan előöntött fogazat sajtolása nagyobb kerekek előállításánál következőké­pen történik. Egy a lökőgépeken lévő szerszámtartóhoz hasonló tartóba egy szerszám be lesz fogva, mely vagy egy fog számára egy aczélrészt vagy több fog számára több aczélrészt tar­talmaz. Ezen szerszám úgy van kiképezve mint a 18. és 19. ábra mutatja. Ezen szer­szám elöretolása egyrészt igen lassú, más­részt ezen szerszám föl- és lefeié-menő moz­gása igen gyors. Ezen föl- és lefelé történő mozgásoknál az ékalakú w fogak vagy aczél­­részek a forró anyagot a szerszám megfe­lelően alakított közeibe szorítják, úgy hogy egy kész fogazás keletkezik. Az anyag föl­melegítését az .r-el jelölt helyeken lángok eszközük. Csiga és csigakerék mozgatja az előállítandó fogaskereket hordó asztalt. A meleg állapotban sajtolt hengerelt vagy tömörített géprészek, fogazatuk kiegyenlí­tésére hideg állapotban tisztán kidolgozott gyűi ükön áthúzatnak. úgy, hogy a külső fö­­lületiik is kLegyen 1 í11etik és kisimíttatik. Ugyanazon hatásokat lehet a 20. ábrában föltüntetett elrendezéssel elérni. A föl- és lefelé menő w szerszámot egy forgó w' hen­ger pótolja. Ha csigakereket'akarunk előál­lítani. akkor ezen henger a fogaknak meg­felelő gyűrűk helyett egy csigának spiralakú alakját is nyerheti. Ezen czélra a csavar­menetekkel ellátott W hüvely két egymás mögött fekvő gyűrűn áthúzatik vagy B hengerrendszeren átvezettetik, miközben az anyag a menetekkel ellátott K magba éke­lődik és maga is meneteket nyer. (21.. 22. és 23. ábra). Szabadalmi igény. Eljárás fogazott géprészek előállítására, jel­lemezve az által, hogy megközelítő fo­gakkal előöntött részek pontos mintákba vagy mintákra helyeztetnek, sajtoltat­­nak. hengerelteinek vagy tömöríttetnek. miközben az anyag a fogalaknál össze­­sűrtisödik és fokozott szilárdságot nyer. (8 rajzlap ínolléklottel.) PALUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom