7185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mindennemű fogazott géprészek előállítására
— 2 — rendezés használtassék. Ez két konczentri- I kus M- Ms gyűrűből áll, melyek a 3. ábrában lévő mintához hasonlóan fölfelé keskenyedő fogközöknek megfelelő bordákkal vannak ellátva. Ezen konezentrikus M- és Ms gyüi'űminta közébe a síma hengerauyagból előállított v gyűrű be lesz sajtolva úgy, hogy a végén az elrendezés alsó félében a fogak teljes keresztmetszete jelen meg. mint azt az fi. ábrában fölrüntetett keresztmetszet mutatja. Mindkét gyűrűminta egy B kötőanyaggal szorosan körül van véve. Az így nyert fogaskoszorú, mint a 7. ábra mutatja, egy kiillőkerékkel lesz öntve, minek folytán az így előállított fogaskerék ama tulajdonsággal bír. hogy a keréktest öntött vasa a fogaskoszorú belső / közeit kitölti. mely kapcsolás a megvetemedést megakadályozza. A 9.—11. ábrák fogazott géprészeknek hengervasakkal vagy ezen minta után élőöntött termékekkel való előállítását mutatják. Ezen különleges alakítás czélja az. hogy a fogalakok benyomása nem az egész szélességben egyszerre történjék, hanem mint a 9. és Ki. ábrából látható, lassanként, úgy hogy a Q keresztmetszetből (11. ábra) a Z keresztmetszet (12. ábra) alakíttatik. A Illő. és 14. ábra egy eldöntött és ezen eljárás szerint készen sajtolandó fogazatnak keresztmetszetét. nézetét és hosszmetszetét ábrázolja. Fogazott géprészeknek előállítását, az anyagnak a mintába való sajtolása által, a 15. és Ili. ábrák magyarázzák. Az anyag c keresztmetszete, mint a 15. ábra mutatja, magasabban választandó mint a kész Zfogaskoszorú (16. ábra): úgy. hogy az anyag a fogközbe beszoríttatik. Ekkor egy fogtest keletkezik, mely mint Z. a 12. ábrában mutatja, pontosan az M mintába fogódzik. Az alkalmasan előöntött fogazat sajtolása nagyobb kerekek előállításánál következőképen történik. Egy a lökőgépeken lévő szerszámtartóhoz hasonló tartóba egy szerszám be lesz fogva, mely vagy egy fog számára egy aczélrészt vagy több fog számára több aczélrészt tartalmaz. Ezen szerszám úgy van kiképezve mint a 18. és 19. ábra mutatja. Ezen szerszám elöretolása egyrészt igen lassú, másrészt ezen szerszám föl- és lefeié-menő mozgása igen gyors. Ezen föl- és lefelé történő mozgásoknál az ékalakú w fogak vagy aczélrészek a forró anyagot a szerszám megfelelően alakított közeibe szorítják, úgy hogy egy kész fogazás keletkezik. Az anyag fölmelegítését az .r-el jelölt helyeken lángok eszközük. Csiga és csigakerék mozgatja az előállítandó fogaskereket hordó asztalt. A meleg állapotban sajtolt hengerelt vagy tömörített géprészek, fogazatuk kiegyenlítésére hideg állapotban tisztán kidolgozott gyűi ükön áthúzatnak. úgy, hogy a külső fölületiik is kLegyen 1 í11etik és kisimíttatik. Ugyanazon hatásokat lehet a 20. ábrában föltüntetett elrendezéssel elérni. A föl- és lefelé menő w szerszámot egy forgó w' henger pótolja. Ha csigakereket'akarunk előállítani. akkor ezen henger a fogaknak megfelelő gyűrűk helyett egy csigának spiralakú alakját is nyerheti. Ezen czélra a csavarmenetekkel ellátott W hüvely két egymás mögött fekvő gyűrűn áthúzatik vagy B hengerrendszeren átvezettetik, miközben az anyag a menetekkel ellátott K magba ékelődik és maga is meneteket nyer. (21.. 22. és 23. ábra). Szabadalmi igény. Eljárás fogazott géprészek előállítására, jellemezve az által, hogy megközelítő fogakkal előöntött részek pontos mintákba vagy mintákra helyeztetnek, sajtoltatnak. hengerelteinek vagy tömöríttetnek. miközben az anyag a fogalaknál összesűrtisödik és fokozott szilárdságot nyer. (8 rajzlap ínolléklottel.) PALUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.