7182. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektrostatikai kondenzátorokon
— 2 — határt, melynél a szigetelőanyag átütése megtörténik. Az előkészítés főmozzanatát képezi a növényrostszövetben annak készítésénél és tulajdonságainál fogva foglalt víznek eltávolítása. mely oly módon történik, hogy a uövényrostpapirt vagy szövetet kellő ideig 100° C'-nál valamivel magasabb hőfoknál szárítják. A papírban vagy szövetben e szárítás után visszamaradó víznyomok eltávolítása a szárítást követő barnítás által történik. E barnítás abban áll. hogy a papirt egy rétegben vagy kevés-kevés lapot egybefoglaló többszörös rétegben oly magas hőfokig hevítjük, hogy a kátrányképződés kezdődjék és arról gondoskodunk, hogy a hevítés alkalmával szabaddá váló eezetsav és vízgőz eltávolíttassék; a képződő kátrány a szövet likacsait betömve, annak szigetelőképességét emeli (és azt megbarnítja). Nyomban a barnítás után a még meleg papirt vagy szövetet légmentesített, tiszta savmentes ásványolajjal*, vagy más ugyanilyen higfolyó szigetelővel itatjuk. Az ily módon itatott barnított papirt vagy szövetet többszörösen egymás fölé rakva, oly vastagságú szigetelőréteget alkotunk, mely tapasztalásunk szerint ama feszültséget kellő biztonsággal kibírja, melynél a kondenzátort használni akarjuk, s azután váltakozva egymásra fektetett ón- vagy más vékony vezetőlemezekből és elszigetelőrétegekből építjük föl a kondenzátort. E kondenzátortestet azután alkalmas edénybe szereljük és higfolyó szigetelővel megtöltjük. A higfolyó szigetelővel való megtöltés legczélszerübben oly módon történik, hogy a kondenzátor edényéből a levegőt kiszivattyúzva, az edénybe nyúló alkalmas csövön az evakuált higfolyó szigetelőt a külső légnyomással hajtjuk az edénybe. A tapasztalás azt mutatja, hogy az ilyen kondenzátor hatásfoka még nem elég jó és ezért habár az említett módon előkészített szigetelőanyag szigetelőképessége igen nagy. a kondenzátor a fajlagos hysteresis munka magas voltánál fogva melegszik és tartóssága nem elég nagy. E fajlagos hysteresis munka csökkentésére a kondenzátor szigetelő rétegeiben és a folyadékban netalán még foglalt levegőrészecskéket kellő ideig tartó szivattyúzással eltávolítani s a kondenzátor szigetelőanyagát formálni kell. A formálás oly módon történik, hogy az előző módon előkészített kondenzátort nem vetjük alá legott ama magas feszültségnek, melyre a kondenzátort méreteztük, hanem ennél sokkal kisebb, pl. négyezer voltra rendelt kondenzátort 2000 volt váltakozó irányú elektromotoros erőpolarizáló hatásának alávetjük hosszabb időn át. s időnként a kondenzátor munkafogyasztását mérve, akkor a mikor ez a polarizáló erő hatása alatt bizonyos gyakorlatilag megállapított érték alá sülyedt, emeljük a formáló elektromótorikus erőt. addig a míg így kéthárom lépésben a rendes üzemfeszültséget elérjük. Czélszeríi. ha a kondenzátort nemcsak a formálást megelőzőleg, de formálás közben is vákuum alatt tartjuk: a váltakozó irányú elektromőtorikus erőtől előidézett rezgések megkönnyítik a szigetelőrétegekben foglalt „buborékok eltávolodását. Legjobb a kondenzátort csak az első alacsony feszültségre való bekapcsolásnál vákuum alatt tartani, és a magasabb feszültségnél való formálást rendes légnyomásnál, tehát akkor végezni, a mikor a szigetelő szövetet a normális légnyomástól benyomott higfolyószigetelő lehetőleg teljesen áthatja. Az ily módon előkészített kondenzátor a használatra teljesen alkalmas, hatásfoka sokkal jobb az eddig ismert kondenzátorokén;! 1. előállítási költsége pedig kisebb, úgy hogy e kondenzátor tartósság, hatásfok és ár tekintetében a végzett kísérletek szerint teljesen megfelel a^ gyakorlat igényeinek. E kondenzátor gyakorlati alkalmazhatóságánál fogva lehetővé teszi mindama föladatok és szabadalmak tényleges megvalósítását. melyek, kondenzátorral előidézett fáziseltolásokon alapúinak.
