7163. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő áramelosztókkal ellátott elektromos vasútak vezetékrendszerében
- 8 Ezen karok tengelyeinek szögtávolsága kisebb, mint az érintődarabok tengelyeinek szögtávolsága, melyek fölött amazok elsiklanak. A kis n és nl karok szélessége körülbelül egyenlő ezen érintődarabok ívhosszúságának felével és kisebb az utóbbiak közt levő hézagnál. míg a nagy m kar szélessége egyenlő két érintkező darab közti távolsággal. hozzáadva az utóbbiak ívhosszúságának telét. Végre a nagy in kar mindig össze van kötve X fővezetékkel, mely a vágányok mentében végig terjed, míg a kis karok és pedig n kar a c gyűrűn és az e szorítón keresztül egy később említendő kommutátor / és 2 kontaktjaival, az n1 kar pedig a c1 gyűrűn és az e1 szorítón keresztül ugyanazon kommutátor /' és 2' kontaktjaival van összekötve. A karok szögtávolságának különbsége viszonyítva az érintődarabokhoz és különösen a kis karoknak összeköttetése az előbb említett kommutátor különböző kontaktjaival a legnagyobb fontossággal bír. Ezen változat egész működési módja ezen a két ponton alapszik, kombináczióban a kocsi által képezett híddal, a mint az a későbbi leírásban ki fog emeltetni. A motor két pár 4. 4 és 4' 4' tekercsekből vagy elektromágnesekből áll. melyeknek magjai a készülék .1L forgókeresztjére szilárdan í'á vannak erősítve. Ezen magok között van az ■> horgony, mely C1 függélyes tengelyen lazán nyugszik. ez utóbbi az előbb említett Cx tengely meghosszabbításában van elhelyezve és a kommutátor 5’ karjával szilárd összeköttetésben áll. melynek izolált <> és (>' érintődarabja az 1 és 2. illetve /’ és 2' kontaktusokon csúsznak, melyek, mint előbb említettük a kis n és n1 karokkal össze vannak kötve. A 4. 4 és 4' 4' elektromágnesek tekercsei a kommutátor 5' karjának izolált 0 és (> érintő darabjaitól indúlnak ki és összeköttetnek a földdel vagy egy visszavezető sodronnyal. A kommutátornak »' karjára 7 és 7’ peczkek vannak erősítve, melyek az F kerékkampóira olyan értelemben hatnak, a milyen a kocsinak a síneken való mozgásának megfelel ; magától értetődik, hogy egyike vagy másika a 4 és 4' elektromágneseknek különböző föltételek mellett jön működésbe, a kocsi mozgásának iránya szerint. Az F keréknek éjien annyi foga van. mint a mennyi az a érintődarab; föl van ékelve a függélyes C tenyelyre és fogazatába a 8 és 8' kilincsek egyike vagy másika kapaszkodhatik, melyek 9 illetve 9’ emelőre vaunak szerelve. Ezen emelők egy a C és C1 tengelyek érintkezési pontjánál szilárdan elrendezett tokban lazán vannak elhelyezve. A 8 és 8' akasztók 9 és 9' emelőjükön lazán vannak elrendezve és r és r1 rúgok hatásának alávetve, melyek azokat nemcsak hogy rendesen az F kerékkel való érintkezéstől távol tartják, hanem még azonkívül a kommutátor 5' karját, a 20. ábrában jelzett nyugalmi helyzetben is megtartják. A 8 és 8' akasztók továbbá egy 8" toldalékkal vannak ellátva, mely az előbb említett rúgok hatása alatt az 5' kommutatorkar 7 és 7' peczkeire fekszik. Q ponton van egy test, melybe a működésben levő akasztók beleütköznek s melynek az a hivatása, hogy az akasztók útját olv szögre korlátolja, mely az a érintődarabok szögtávolságának megfelel. A föntebb leírt módosulatnak megmagyarázása végett ezek után a 22—26. ábrák sematikus ábrázolásaira hivatkozunk. Föltételezzük, hogy a V kocsi a vágányon (22. ábra) x nyíl irányában halad és az y1R kontakt elemet födi: továbbá, hogy az ««■, n, w1 karok az elosztó a16 illetve a14 és a10 érintődarabjain fekszenek, hogy továbbá a kommutátor 5' karjának 6 és 0' érintő darabjai az 1 és Z1 kontaktusokon vannak, melyek a kis n illetve >i karral vannak összekapcsolva; hogy továbbá a motor nyugalmi helyzetben van és 5 horgonya a 4 4 és 4' 4' tekercsek magjai között fekszik és végre, hogy a 8 és8' akasztók a <’ tengelyre ékelt /''kerékből kivannak iktatva.
