7163. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő áramelosztókkal ellátott elektromos vasútak vezetékrendszerében
6 — ábrában jelzett helyzetbe jutnak, azaz az 1 elosztó karjai kiindulási állásukba, a II elosztóé az aVJ. a18. a0, a20 érintkezőkkel szembe jutnak akképen. hogy a 11 elosztó m karja az áramot az ylv'~ 0 kontakt elembe küldi és a kocsi mozgását a nyíl irányában tovább folytathatja. Fölöslegesnek látszik a kocsinak hátrafelé való mozgását közelebbről leírni, mert minden az előbb leírt módon megy végbe, ugyanis a hátrafelé mozgás akképen hozza létre a hidat a 19'— 0 és 20’—1 kontaktelemek között, hogy egy elágazási áram egyidejűleg keresztülmegy az L fémlapocska x-0' huzalján a II elosztó a0'-20 érintkezőjén és az I elosztó a érintkezőjén. A 11. elosztó nyugalmi helyzetbe jut. azaz m. n és n karjai ismét a következő helyzetekbe jutnak: m a. II elosztó a0' érintkezője fölé. n annak aVJ' érintkezője fölé és ú ugyanannak a1' érintkezője fölé, az 1 elosztó pedig ismét táplálni kezdi elektromossággal a kocsit, mert n karja ismét visszakerült ezen elosztó a1 érintkezőjére. Az 5. 5a. 5b, 6. 7. 8 és 9. ábrákban azon elrendezés van föltüntetve, a mikor a kis J1, G motor csak az elosztó járása közben táplálta tik árammmal. azaz : csak addig, míg az m kar az egyik billentyűről a másikra átmegy. A 12—15. ábrák ellenben azon elrendezést tüntetik fel, a melynél a J1 G motor állandóan tápláltatik árammal. Ez az eset különösen akkor fontos, hatóbb elosztó motorját egymás mögött való kapcsolatban akarjuk árammal táplálni. A J. .A G motor hatását illetőleg két esetet különböztetünk meg. melyek közül az elsőt a 12. ábra, a másodikat a 13. 14 és 15. ábrák ábrázolják. A 12. ábrában az I gátló lengése folytán eltolja nemcsak a t t1 kontaktlapocskákat, hanem egy másodikat is. a t--\. melyek mindketten a gátló I tengelyével szilárd összeköttetésben vannak, pl egy és ugyanazon rúd révén. A készülék nyugalmi helyzetében a tlapocska vezet egy az JY1 fővezetéktől nyert áramot a 7A Z- kontaktusokhoz, melyektől a két tekercs kiindúl és ezek a motornak J. J1 elektromágnesei körül ellenkező irányban vannak csavarva. Egyesített végeik, úgy mint előbb a G induktor egyik keféjével állanak összeköttetésben, míg a másik kefe egy T1 kilépő sodronnyal van ellátva, Ezen föltételek mellett a motorikus hatás úgy az egyik, mint a másik irányban nullával egyenlő. Ha azonban a kocsi, a miként vonatkozással a 6, 7. és 8. ábrákra leíratott, egy hidat képez, a rúd a t,t\ t2 kontaktlapokat magával viszi, t- elhagyja Zx-t és teljesen ráfekszik Z--ve; a J. J1. G motor elkezd a kivánt irányban forogni, miután t1 helyreállította a kontaktust a 1. mely utóbbi az F kereket teljesen eleresztette. A 13—1(3. ábrákban a P kommutáló lemez csak relatíve függ az I gátló lengésétől : a helyett hogy szilárdan össze volna kötve az 1 gátló 1 tengelyével, a 1- (16. ábra) egy v hüvelyben erősíttetik meg. mely gyönge súrlódással / tengelyre van akasztva, a v hüvely egy kivágással van ellátva, melybe 0- akasztópeczek kapaszkodik, mely az I gátlóval egy darabból készül. A v hüvely kivágása nagyobb, mint 0- peczekszélessége; a i- akképen van a v hüvelyre ékelve, hogy mihelyt t- a Zl Z--\e 1 a kontaktust egyidejűleg helyreállítja a v hüvely kivágásának együttműködése az 0- peczekkel meg van szüntetve, a mint a 13. ábrából látható. Ha tehát a V kocsi két egymásután következő kontaktelem között pl. yu' és y14- (14. ábra) között a hidat helyreállítja, akkor az I gátlót 0- peczekjével az F elektromágnesnek p karral ellátott g horgonya magával viszi: ezen eltolás első részében £2 megmarad a helyén és csak jutott a v hüvely bevágás-szélével érintkezésbe; az eltolás második részében <>- magával viszi a v hüvelyt és a t2 lapocska egészen ráfekszik /?2-re; t\ mely mint előbb leíratott, mindig összeköttetésben van 1 gátlóval; helyreál: lította az összeköttetést ./'-el és az i tet ( kereslte egy áramot küldött az K elek-
