7162. lajstromszámú szabadalom • Készülék és eljárás szalagok és más szövetek szegélyeinek előállítására

lékek vannak berendezve. A T vezeték vagy teknő, a mely fölött a vágatlan sza­lag vezettetik, exczentertizemmel ide-oda mozgatta tik. Elől a teknőt egy <t> bak vagy gyámpolcz tartja, mely E pálczával mozgat­­hatóan van összekötve, mely utóbbi a gép­­állvány e. nyílásába vezettetik a késes hen­ger tengelyei alatt. Az L emeltyű és V exczenter E pálczát ide-oda mozgatja. A T vezeték vagy teknő alatt van egy másik W exczenter. mely közvetlen hat arra. Az exczentereket alkalmas hajtóművek hozzák mozgásba, melyek a / és J csigakerekek­ből. egy F csigatengely és M és X kere­kekből állanak, még pedig olyképen. hogy minden exczenter egy fordulatot tesz. míg a 750 m/m szövet áthuzatik. A hajtóműnek az alábbiakban jelzett módon való átalakí­tása mellett egyéb tetszésszerinti hosszú­ságii szalagok is készíthetők. Hogy minden fordulatnál két hullám készüljön, az exczen­tereket két magaslattal kell ellátni. Az ex­­czenterek szemközt való állása úgy van megválasztva, hogy az egyiknek legmaga­sabb pontja akkor hat. ha a másiknak leg­alacsonyabb pontja az illető hengerre hat. Ha a V exczenter legalacsonyabb pontja és a W exczenter legmagasabb pontja azon hely­zetben van. a melyben az exczenter a meg­felelő hengerekre hat. akkor a T teknő leg­szélső helyzetébe jut jobbra. Az exczenterek ellenkező állásában a teknő legszélső helyze­tébe jut balra. Mindkét helyzetben a teknő pár­huzamos irányú a vágási vonallal, minthogy ezen pontokon a vágási vonal párhuzamos irányban fekszik a szalag középvonalával. A teknőnek egyik oldalról a másikra való tolásánál kell. hogy az mindig rézsútos hely­zetbe jusson, hogy a vágási vonal a kivánt irányt elérje. Ezt úgy érjük el, hogy a II- exczenternek megfelelő alakot adunk oly­képen. hogy a teknő ama része, mely ezen exczenter által mozgatta tik azzal a résszel szemben, mely a V exczenter ¡Utal mozgat­tat! k. valamivel előbbre van. A hajtómű megváltoztatási módja a 12. ábrából hitható. Az )' szíjkorongra egy X dörzskorong hat. A mozgás erről az X dörzskorong y tengelyén nyugvó ./• kerék segélyével vitetik át az X kerékre, mely n tengelyen nyugszik. Az X kerék a Zközép­­kerékbe kapaszkodik és ez az F tengelyen levő M kerékbe kapaszkodik. Az M kerék egy csavarral levehetőleg van rá erősítve F tengelyre, ez az u tengely minden for­dulatnál bizonyos számú fordulatot tesz. Különböző hosszúságú szalagok készítéséhez még más .V kerekek is vannak alkalmazva, melyek segítségével F tengely más gyor­sasággal forog. A / kerék /A emeltyű se­gítségével az idejében alkalmazásába jutó ¿1/ kerék átmérőjének megfelelően lesz be­állítva, A Z kerék tengelyét z1 emeltyű tartja, és a s csavarnak segélyével, mely az áll­ványban nyugszik és s1 emeltyű z1 hasadékába tolódik, minden kivánt helyzetben megerő­síthető. PL fogantyú segélyével az x dörzslienger ¡i szükséghez mérten Y tengellyel érintke­zésbe hozható. A berendezés e czélra. mint 10. ábra mutatja eszközölhető. A fönt leírt készülékkel tetszés szerinti alakokkal biró szegélyek készíthetők bár­mily vágott szöveteken és a szöveteket különböző czélokra használhatjuk. A ragasztóanyagnak ugyan abban az időben való rákenése. a melyben a szövet vágása történik, azzal az előnnyel jár. hogy nagyon vékony ragasztóanyagszegély ké­szíthető. és miután a ragasztóanyag pon­tosan azon a vonalon kenődik rá. a hol a vágás történik, úgy. ha még oly*keskenyen kelletik is rá a ragasztóanyag, a vágás pontosan a ragasztóanyag vonalának köze­lién eszközölhető. Továbbá az a nyomás, a melyet a vágóeszköz a vágott szegélyre gyakorol, és a reá következő eltávolítása a késnek okozza azt, hogy a rojtok a szegély­ben a ragasztó anyagot erősen fölszívják úgy. hogy egy merev biztos szegély kelet­kezik. mely alkotására nagyban különbözik azon merev szegélyektől, melyek eddigelé hasonló czélokra készültek. Szabadalmi igényék. I. Eljárás egy tetszés szerinti alakkal biró szöveten merev szegély előállítására, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom