7160. lajstromszámú szabadalom • Újítások kalapokon, illetve kalapszalagokon és szegélyszalagokon
— 2 — D az egész hosszában egyenlő szélességű szegélyszalagot .jelzi. I>1 az új szegélyszalagot, E az eddig használt kalapszalag, szélessége minden pontjában azonos. E1 az új kalapszalag, melynek szélessége változó. Ezeket a szalagokat rendesen egy szélesebb szövött szalagból vágjuk ki. még pedig a szalag szélességének megfelelően egy vagy több szalagot lehet kivágni. Rendesen oly szalagot használunk, melynek szélessége a D1 szegély vagy E1 kalapszalag legnagyobb és legkisebb szélességének összegével egyenlő. A D1 szegélyszalagnál ezélszerü a legnagyol)!) szélességét 25 mm.-re, a legkisebbet pedig 12-5 mm.-re venni. a. karima hossza rendesen mintegy 850 mm. A D1 szegélyszalagnak két legszélesebb d és két legkeskenyebb dL része van. Két l)1 szegélyszalag előállítására tehát 37 5 mm. széles szalagot használunk. Ezt egy hullámvonal szerint oly módon metszszük ketté, hogy két symmetrikus rész keletkezzen, a hullámvonal két tetőpontjának egymástól való távolsága pedig 425 111111. legyen. Az E1 szalagot teljesen hasonló módon metszsziik és két legszélesebb e és két legkeskenyebb e1 résszel látjuk el. A szalag két szélső mérete nagyobb, mint a szegélyszalagé, hossza azonban a szegélyszalag hosszánál rövidebi). Az ilyen módon alakított Dl vagy E1 szalag csak 2—3-annyi anyagot igényel, mint a régi D vagy E szalagok, melyek szélessége minden részben azonos. Mint az a csatolt rajz 1.. 3.. 6., 8., .10. és 11. ábrájából kitűnik, mely ábrák egy közönséges módon szegett kalapot tüntetnek föl. a szegélyszalag oly módon van fölvarrva, hogy egyes részeken a karima alsó fölületére oly messze benyúlik, hogy a kalap nem a legtetszetősebb alakú, mint az a 9. ábrából világosan látható. Ha valamely kalap karimája föl van tűrve, de általánosságban laposnak tekinthető, akkor a szegélyszalag kétféleképen volt alkalmazható, vagy úgy. mint az a selyemkalapoknál szokásos, hogy a szegély a karimát fölül és alul egyenlő szélességben fogja be. mikor a szalag fölső része a karima fölhajtása után nagyon szélessé lesz. vagy pedig, mint a közönséges olcsóbb kalapoknál szokásos, hogy a fölvarrás szabálytalanul történt, miéit is ha a karimát kiegyenesítjük, a szegély elöl és hátul keskenyebb. két oldalt szélesebi) fog lenni. Ha az K kalapszalap szélessége ugyancsak mindenütt azonos, a karima fölhajlítása után a szalag elől és hátul fog a legszélesebb lenni, míg az oldalakon kisebb része látszani. A 2.. 4, 5.. 7., 9, 12.. 13. és 14. ábrák által föltűntetett új szegély mindenütt egyenlő szélességben fog látszani, a keskenyebb d1 rész elől és hátul, a szélesebb d rész pedig oldalt fog lenni. Annak következtében. hogy a szalag keskeny részét a karima mellső és hátsó részének közepén alkalmazzuk, elérjük, hogy a karima alsó felén csak kevés szalag van, ellenben a szegély fölső, szembeötlő része ép annyira el van tödve. mint előbb. Más alakú kalapoknál, pl. olyanoknál, melyeknél a karima hátul vagy egyoldali van a legnagyobb mértékben föltűrve, a szegély és a kalapszalag oly módon metszendő, hogy a kívánt hatás létesíthető legyen. Eme berendezés által a karima mindkét oldala elég tetszetőssé válik. Ha az E1 szalagot hasonló módon rendezzük el, a keskenyebb e1 rész előre, illetve hátra jut, a szélesebb e rész a kalap oldalára kerül. Ennek következtében a kalap tetszetősei)!) külsőt nyer. mert a szalag mindenütt egyenlő szélességben látható és mert széle a karima hajlását követi. A D1. illetve FA szalag tetszőleges módon díszítve lehet. Szabadalmi Igények. 1. Kalapszalag vagy szegélyszalag, melynek hossza a kalap megfelelő részén hosszának fele! meg és melynek szélessége olyan módon változik, hogy a szélessége két helyen d. illetve « a legnagyobb, két helyen d1, illetve el a legkisebb, míg a nyom
