7137. lajstromszámú szabadalom • Tolattyús készülék poralakú szemcsés terményeknek, egyáltalában egyenlő nagyságú szilárd tárgyak lemérésére

— 2 — gatható sík tolatty ú, melyen a töltő üreget képező />’ lyuk van alkalmazva, C a üx lesimító. I) az edény, melyből a tolattyút töltjük, E ;i nyílások, melyeken a tolattyú kiürül. A tolattyú mozgását vagy kézzel, vagy géperővel, pl. úgy, mint az a rajz­lapon látható, egy hajtórúdas forgattyú se­gélyével létesítjük. A tolattyú mozgásirá­nyát az /. //. kettős nyíl jelzi. A tolattyú föliiletén egy /> horony van alkalmazva, melynek éle a mozgásirány­nyal hegyes szöget képez. A horony széle­sebb mint a töltőüreg torkolata. A B töltő­üreg nem a tolattyú fölső fölíiletébe, hanem a h horonyba torkol. A C lesimító, lesimító éle a 1> horony élére merőleges. Ha a B mértéket a tolattyú eredményes vonallal jelzett helyzetében megtöltjük, (2. ábra) és ha a tolattyú a lesimító alatt a nyíl irányá­ban visszafelé mozog, a horony és a lesimító él egymásra viszonyított helyzete a 3., 4. és 5. ábrán látható fog lenni. A kereszte­zés szöge először tompa (3. és 4. ábra) később derék (5. ábra). Tehát az anyagot a lesimító és a horony éle között elvágni nem lehet, sőt ellenkezőleg, a keresztezés pontjában a tolattyút'ölületből kiálló sze­met a lesimító él a horony’ éle mentén a ///. nyíl irányában tovább tolja és végül a horonyból kinyomja, minthogy a tolattyú az F magassággal (1. ábra) tehát valamivel magasabbra, mint a horony éle áll a töltő tér fenekéből ki. A B töltőüreg fölső élével a lesimító direkt érintkezésbe nem jön, minthogy a fölületek. melyben a két él fekszik, a ho­rony mélységét kitevő távolságra van­nak egymástól. A horony mélységét az anyag szemnagyságának megfelelően olyan módon választjuk meg. hogy ha a töltő­nyílás fölső éle a lesimító éle alatt elmozog (6. ábra) a K szem a két él között meg nem akadhat, hanem legföljebb a horonyba fekhetik (7. ábra). A B mérték kiürítése közben az E ki- I ürítőnyílás a B mértéken és a hornyon át ! a /> töltőtérrel áll kapcsolatban, de az anyag direkt utáufolyása a horony hossza és csekély magassága következtében lehe­tetlen. A föntebb leirt berendezés következtében a tolattyú és lesimító kopása tökéletesen ki van zárva és így a tolattyú mozgatására szolgáló erő tetemesen csökken, végül pedig a lemért tömegben mindig csak egész sze­mek vannak. Az a szög. melyet a horony éle a moz­gásiránynyal képez, tág határok között vál­tozik. A lesimító és a tolattyú éle által képezett szög nem pontosan derékszög, ha­nem csak közelítően az. maguk a hornyok élei nem okvetlenül egyenesek, hanem gör­bék is lehetnek, de akkor a lesimító élt úgy kell alakítani, hogy a mozgása közben a keresztezés köze közel derékszög legyen. A tolattyút nem szabad az 1. és 2. ábrán látható alakban kiképezni, mozgatása is más módon történhetik, így pl. lengő moz­gású sík tolattyú is lehet (8 ábra) vagy pedig forgó mozgást végző sík tolattyú lehet. (9. ábra) vagy végül gömb vagy hen­geralakú fölülete lehet és ennek megfelelő, lengő vagy forgó mozgást végez. A 9. ábrán látható berendezés nagyszámú mérő üreg alkalmazását teszi lehetővé, úgy hogy a to­lattyú segélyével rövid időközökben egyenlő mennyiségű szemes anyagot lehessen a fön­tebb jelzett hátrányok elkerülésével lemérni. Különösen fontos ez a berendezés akkor, ha rövid időközökben igen kis számú (2 vagy 3) egész, el nem vágott szemet aka­runk leadni. Szabadalmi igény. Mozgatható tolattyú poralakú, szemcsés, ál­talában egyenlő nemű szilárd anyagok lemérésére, jellemezve az által, hogy a tolattyú mozgásirányával szöget képező horonynyal van ellátva, melynek mellső éle a mozgás közben közel merőleges a lesimító élre, mivel a lemérendő anyag megszorulását vagy elvágását meggá­tolják. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA QUDAPE6TEN­NYOMDAMIBÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom