7037. lajstromszámú szabadalom • Utáneresztő készülék mély fúratok eszközlésére való merev fúrórúdazatok számára
magas helyzetbe hozzuk, és abban szilárdan összekötjük a fúrórúdazattal. mire azután az alsó szorítót a fúrórúdazattól elválasztjuk. úgy hogy alkalmas közbenső mechanismusok esetleges közreműködése mellett a fölső szorító és az általa tartott fúrórúdazat utánsülyesztése megtörténik, és pedig addig, míg a fölső szorító ismét az alsóra támaszkodik. Ezután a fúrórúdazat ismét összeköttetik az alsó szorítóval. és esetleg rögtön utána megoldatik a fölső szorító, úgy hogy a részek ugyanazon kölcsönös helyzetben és ugyanazon állapotban vannak, mint előbb. A mellékelt rajzok 1. ábrájában A a fúró nyomókarjár jelöli, mely rugalmasan van ágyazva és folytonosan föl és lefelé mozgatta tik. A fúró A nyomókarjának szabad végén az a lemez által (.1—3. ábra) tartott b csapágyakban <■ gyűrű fekszik, melynek segélyével a sajátképeni utáneresztő készülék. tehát a szorítópár vitetik. Az utáneresztő készüléknek a 5-—fi. ábrákban föltű ntetett kiviteli alaknál B Bl fölső szorító két pofáját (5. ábra és C C'1 az alsó szorító pofáit (fi. ábra) jelöli. Mindegyik szorító pofáinak egymásfölé és egymástól való mozgatása </ orsókkal történik, melyek úgy jobb csavarmenettel, valamint bal csavarmenettel vannak ellátva, miközben az egyik csavarmenet természetesen az egyik pofában a másik csavarmenet a másik pofában van. A föltüntetett kiviteli alaknál a csavarmenetes orsók egyik külső végükön e forgatytyúvai vannak ellátva és az egy és ugyanazon szorítóhoz tartozó mindkét forgattyút /' rúd köti össze. Az egyik forgattyú e1 markolatos emeltyűvé van meghosszabbítva, melyek segélyével az orsók egyszersmind megfelelően mozgathatók. A fölső szorító megemelésére a (4—fi-ik ábrában föltűntetett ezen kiviteli alaknál ex- i zentriknsan ágyazott g korongok vannak alkalmazva, melyek a fölső szorító pofái között lazán vannak elrendezve a csavarmenetes orsókon. E korongok mindegyike g1 markolatos emeltyűvel van ellátva. A 4. ábrában föltüntetett helyzetnél a fölső szorító (vagy helyesebben annak csak B pofája, minthogy ez ábrában mindegyik szorítónak csak egyik pofája van föltüntetve) magas helyzetében van. melybe azt a </ exczenterkorongok megfelelő forgatása hozta. Ha most a fölső szorítót a D fúrórúdazattal szilárdan összekötjük. és azután a fúrórúdazatnak az alsó szorítóval való összeköttetését megoldjuk, akkor a fekvő szorítót a fúrórúddal, az exczenterkorongok megfelelő visszamozgatása által annyira utánereszthetjük, míg a fölső szorító az alsóra támaszkodik, mire azután ez utóbbit ismét összekötjük a I) fúrórúddal, mint ezt már föntebb a leírás általános részében kifejtettük. A 7—9. ábrák egy másik kiviteli alakot tüntetnek föl. A fölső szorító emelését itt rúgókkal eszközöljük, és pedig e czélra li tekercsrúgókat alkalmazunk, melyek i szögeeseken vannak elrendezve. Ez utóbbiakat a fölső szorítok pofái tartják, de azokban lazán ülnek és az alsó szorítom támaszkodnak, úgy hogy a fölső szorító a szegecseken hosszában végig mozgatható. Fölfelé e mozgást az i szegecsek í1 akasztéka határolja. A fölső szorító mindegyik pofája két ily szögecset visel, melyeket egy laza. tehát rajtok eltolható k gerendák kötik össze, melyek természetesen a li rúgó nyomása alatt állanak. A két /■ gerendáktól lefelé a fölső szorítóig / rúd terjed, melynek segélyével ezen fölső szorító tartatik. Látnivaló tehát, hogy a fölső szorító tulajdonképeni tartását a magas helyzetben a h rúgok eszközük, és hogy e rúgok össszonyomása megy végbe, úgyszintén a fölső szorító lefelé mozgása következik be. K mozgás azonban mindig akkor következik be. ha a fölső szorító a fúrórúddal össze van kötve és az alsó szorító a fiirórúdtól el van választva, úgy hogy aztán a fölső szorító és a fúrórúd együttesen egy megfelelő darabra utánsüllyedhetnek, vagyis addig, míg a fölső szorító az alsóra támaszkodik. Ezután az alsó szorítót ismét összekötjük a fúrórúddal és a fölsőt megoldjuk, mire az előbb említett h rúgok azonnal hatni kezdenek és a k gerendák és l rudak közvetítésével a fölső szorító újból való megemelését eszközli. Az előbb leírt mindkét kiviteli alaknál
