7034. lajstromszámú szabadalom • Javítások állatszállításra szolgáló kocsikon

— 3 — csapjai segélyével látjuk el vízzel; a föl nem használt vizet l csövön bocsátjuk ki. az által, hogy az m záródugót kivesszük (1., 2a, 5.. 5a, 6. és 6b ábra). Az alsó emeleten a folyékony ürülék el­távolítására. a padlóba vágott n nyílások szolgálnak (2. és 6. ábra). A trágyát az istállók végein alkalmazott o nyílásokon távolítjuk (2. és 6. ábra). A fölsőbb emeletekről a folyékony ürü­léket a p csöveken eresztjük lefolyni; egy­­egy kocsirészben két ilyen cső van alkal­mazva. Ezen csövekbe a padlóba vágott vájuk segélyével folyik az ürülék. Annak elkerülése czéljából. hogy a folyé­kony ürülék a padlón keresztül ne folyhas­son az alsóbb helyiségbe, utóbbinak egész mennyezete vasbádoggal van bevonva; a padlón esetleg átmenő ürülék szintén a p csövekbe folyik. A trágya az o1 nyíláson át kerül az alsó helyiségbe, honnan o nyíláson (2. és 6. ábra) keresztül eltávolítják. Ily berendezések lehetségessé teszik a kocsik tisztítását, a nélkül, hogy az állatokat lerakni vagy nyugtalanítani kellene. Ele­gendő ahhoz az ajtót kissé kinyitni és az előbb kinyitott o ol nyílásokba vakaró vasak segélyével a trágyát betolni. Különösen fontos eme kocsinál a vonó­­szerkezet. melynek berendezése a követ­kező : Két egyenlőtlen karú R balanczierből áll. mely a kampók- és nyílásokkal van ellátva, továbbá látható két, a balanczier végére erősített S S1 húzó rudak és T 7'L rúgok, mely utóbbiak a gép működése alatt az S Sx rudak által összenyomatnak ^ (1. és 2. ábra). A balanczierok szorosan ráfekszenek az ütköző gerendákra: végeikkel az s s1 ken­gyeleken át a merevítések lábazatára tá­maszkodnak és az ívek legkisebb sugarainak megfelelő szögeiben mozoghatnak. A balanczierek eltolása a t szögvezetők által biztosíttatik, mely utóbbiak a balan­­czierokra vannak szögecselve és az ütköző gerendákra szögecselt u kapcsok által fogat­nak körül. A balanczier összsúlya a t szögvezetők se­gélyével vitetik át az ütköző gerendákra. A mellékelt rajzból látható, hogy mily módon fogják meg a T T1 rúgok a húzó rudakat. A T fölső rúgó és az S vonórúd a má­­sodik emelet padlójának belsejében van elhelyezve, míg a T alsó rúgója az első emelet padlója alatt fekszik: az S1 alsó vonórúd a v kengyelen vezettetik át. Ezen vonószerkezet előnyei az előbbiek fölött a következők: Ha jelenleg szokásos módon a vonatot szabályszerűen indítjuk, úgy az indítás pillanatában a lokomotív vonóereje egyidejűleg a vonat összes ko­csijaira vitetik át, a mi nagyon aránytalan, mert ez által, nedves idő esetén a lokomotív kerekei csúsznak, azaz a kerekek forognak, hanem a lokomotív mégis egy helyen ma­rad ; továbbá meg száraz időben is nehezen mozgatja el a lokomotív a vonatot helyze­téből. végre a szerkocsi irtán levő első ko­csik húzott részei túlságos nagy feszültség­nek tétetnek ki. Az itten leírt berendezésnél a lokomotív az indítás első pillanatában a’vonóerőt csak egy kocsira, jobban mondva annak rúgóira viszi át, mert ezeknek egynehányszori összeszorítása után jöhet csak a kocsi moz­gásba. A második kocsi rugóinak összeszorí­­tását az előtte levő végei, s csak ez után jöhet ez is mozgásba. E szerint két kocsi mozgásba indulásának kezdőpontjai között bizonyos időköz van. s így az impulzuson, mely a mozdony vonóerejével együtt a má­sodik kocsit indítja, az első kocsi tehetet­lenségének egy része is részt vesz. Ezen kis erő a 4. és 5. kocsinál már meglehetős nagy erővé fejlődik, a mi egyrészt a húzott részek szilárdsága, másrészt pedig a sínek szolgálati tartamának szempontjából fontos, egészen eltekintve attól, hogy ezen vonó­­készülék által a lokomotív csúszása elkeriil­­tetik. A kocsi egyéb alkatrészei az általában használtakkal egyeznek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom