7032. lajstromszámú szabadalom • Tüzelő berendezés folyékony nehéz szénhydrogének számára

- 2 — közöttük csak igen kis közök maradnak, melyekbe a szénhydrogén beszivárog, mi­közben utóbbi a forgácsokat finom réteg alakjában befödi: ezen réteg teljesen elpá­rolog. gázzá alakul, mihelyt az anyag a szükséges hőt elérte. Az égető, hogy ezen magas hőmérséklet a nevezett anyaggal közöltessék, a henger végén úgy van elrendezve, hogy a láng teljesen vagy csaknem teljesen a henger és a kőolajtartány belsejében képződik, azaz. a láng az egyik végtől a másikig átjárja vagy más szavakkal, hogy egész magassá­gában az elem által be van zárva. Ezen elrendezés által nemcsak tökéletes, hanem gazdag elgázosítás éretik el. mivel vékony szénhydrogénréteg nagyon kiter­jedt es gyorsan használtatik föl. úgy hogy bőséges a D harántrúd mindkét oldalán levő félkerék nyílásain át fölszívott levegő­vel kéken égő láng állíttatik elő. A kapillárnyílással ellátott égető a 1) harántra dón leszerel hetően van megerősítve, és különös szerkezettel bír. Ivét részből áll. a B csőből és a kapillárnyílással ellátott b dugaszból, mely utóbbi a cső elegendő nagyságú nyílásába behajtatik. A dugasz belülről konikus. hogy a gázzal tovaraga­dott por által eldugulás elhárítfassék. A por a helyett, hogy a kapillárnyílásba ha­tolna. a kúpalakú részen eloszlik és az égető fala által képezett csatornában lera­kodik. Ha a í. ábrában egy teleppé egyesített lenieket megtekintjük, akkor észrevesszük. !.og.\ az egyes elemek köpönyege elmaradt .•s valamennyi, egy köpönyeg által pótolta­­;ik. úgy. hogy az M elgázosító anyag köz­vetlenül a különböző (' hengerek közt szi­­iardan tartatik. minek következtében a kö­zöttük fekvő forgácsok a lángok melegét mindkét oldalon fölveszik és így csaknem a kétszeres, vagyis a keletkezett hő maxi­mális hatásának lesznek kitéve. Oly telep szerkezeténél, mely belső tüze­léssel bíró tüzesoves kazánok számára szol­gai : a telep a P és P félek között a két konczentrikus henger alakját veszi föl: az elemek a falakon sugár irányában vannak elrendezve, miközben az egész a fűzcsöves kazántengelyében úgy van elhelyezve, hogy a telep külső kerülete, a G kazán vize által, kívülről körülvett tűzeső közelében van. A szénhydrogéut vezető T cső hosszának bizonyos részével a tüzelőtérbe vezethető, hogy a szénhydrogén az elgázolóba való belépése előtf. az elgázosítás megkönnyítése ezéljából elpárologtatik. Ezen csőrész a töb­bivel leoldhatóan köthető össze, hogy időn­ként a hátrányos csapadékokat, melyek a csőben esetleg képződnek, ki lehessen tisz­­: titáni. mert, ezen csőrészben a szénhydrogén i nem lesz elgázosítva. mint az elgázolóban. a hol az elpárologtatás a tömecsek finom eloszlatásánál és azoknak a magas hőmér­sékletre hozott forgácsokkal való érintkezé­sénél fogva, igen tökéletes. Az égési levegő az égetőkhöz a telep­tengelyen át vezettetik, és pedig, az 0 cső segélyével, mely részben szintén a tüzelési hő hatásának van kitéve, úgy. hogy a le­vegő fölmelegedik. mielőtt az égetőben levő gázzal összekeverődik és ezen úton az égető hatását jótékonyan befolyásolja, Magától értetődik, hogy ezen rüzelőelreu­­dezés más. pl. koczka. derékszög, kör stb. alakú is lehet, úgy hogy ha a. viszonyoknak megfelel, ugyanazon hatás és a kitűzött ezél eléretik. Szabadalmi igi-.nvek. 1. Egy tüzelőberendezés a szénhydrogének­nek kék lánggal való elégetésére, jelle­­gezve azáltal, hogy az égető egész hosz­­szában az .1/ elgázosító anyagba helyez­tetik. mely a szűk közöknek egész soro­zatát képezi: ezeken át a szénhydrogén finom rétegekben átvezettetik, hogy az égetőláng hatása alatt az elgázosítás tökéletes legyen. 2. Az I. alatt igényelt tüzelőberendezés egy kiviteli módozata, jellegezve egy. a belső C égetőhenger végén elrendezett D ha­rántrúd által, mely egy, mindkét olda­lon az .1/ elgázosító anyagba nyíló (1. ábra) és a közepén a B égetőn átmenő, kapillárnyílással közlekedő 1 csatorná­val bír, mely mindkét oldalán az égési

Next

/
Oldalképek
Tartalom