6996. lajstromszámú szabadalom • Állítószerkezet váltók, fővágányok és jelzők számára

- 3 — nem szükségesek, mivel a jelzők működ­tetéséi-e ismert szerkezetek alkalmaztatnak. Ezen állítókészűlék már most egészen úgy kezelhető, mint az eddig szokásosak. Minden egyes váltó külön-külön állít­ható be, tehát mindegyik vágány csak akkor lenne kellően beállítható, ha a vágány­emeltyűt még át nem fektettük. Azonban ez nem szükséges, mivel a váltók tetszőlegesen is állhatnak. Mihelyt az egyik vágányemeltyűt pl. az «2 átfektetjük, az egész fővágány önműködőlég igazodik be kellő állásába. A rajzban az a2 vágányemeltyű meg­húzott állapotában van föltüntetve, míg az n1 és n3 toldatok az 1 és 2b emeltyűket alapállásukba, az w2 és n* toldatok a 2a és 3 emeltyűket meghúzott állásba hozzák II ezen állásukban lezárták. A vágánytoló első sorban az a2 emeltyűnek kézi csap­panója és másod sorban az A jelzőemeltyű által záratik. Minthogy a jelzőemeltyű több (ez esetben két) vágány-emeltyűtől függ, úgy a kellő összműködésnek létesí­tésére az ez esetben használatos berende­zések egyike van választva, melyek lehetővé teszik, hogy a jelző emeltyűt csak akkor húzhatjuk meg. ha a vágányemeltyűk egyike előbb meghúzatott és hogy ez utóbbi csak az előbbinek visszafektetése után állítható vissza. Magától értetődik, hogy itt is alkalmaz­hatók mindama szerkezetek, melyek állító­készülékeknél különben használatosak, p. o. távolból történő zárások blokk-készűlékek segélyével önműködő vágányzárok, készü­lékek. melyek egy jelzőnek minden szabadon bocsáttatása után csak egyszeri meghúza­tását engedik meg stb. Minthogy a vágányemeltyűk csak egy­oldalúan hatnak a váltóemeltyűkre, úgy a használt vágánytolónak visszaállítása után is állásában megmarad, míg más vágány állíttatik be. Ha a szünettartamok alatt mindig a váltókat alapállásukban kívánjuk, úgy egyszerűen egy oly tolót alkalmazunk, mely valamennyi váltót az alapállásba tolja (a :?. ábrában az sn toló). Ha ezen tolót átfektetett állásában tesszük elzárhatóvá. úgy egy váltó sem távolítható el alapállásából. Ez által az állítókészűléket kezelő közeg készülékét könnyen és hat­hatósan óvhatja meg a jogtalan használattól, különösen akkor, ha a neutrális tolót még ismert módon a vágánytolókkal együtt engedjük kizáródni, mely utóbbiak csak alapállásban lévő váltókat zárnak el. A záróelemeknek egy másik foganato­sítása a 4. és 5. ábrákban van föltüntetve. Itt a tengelyeken ülő részek akként vannak kiképezve, hogy a tolónak mozgatásánál első sorban a váltók átfektetése, s mindjárt utána azoknak záratása eszközöltetik. A toló tehát itt első sorban a mozgásközlés közve­títésére és másodsorban a váltók közvetlen elzárására szolgál. Ez utóbbi berendezés különösen akkor ajánlható, ha az illető vágánycsoporton gyakoribb a meghúzatási. mint az eltolási művelet. Végül még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a jelen találmánynak lényege nem annyira a szerkezetben, mint a vágány- és váltó­emeltyűk sajátságos és kölcsönös együtt­működésében rejlik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Állítómű váltók, vágányok és jelzők számára a váltóknak egy központból eszközlendő erőhajtásával, azáltal jelle­mezve. hogy az egy vágányhoz tartozó váltók, a mennyiben kellőképen beállítva még nincsenek az illető sa . sb . s1 - stb. vágánytolónak az n1 , »2 , ns stb. ütköző toldatok segélyével az 1. 2 stb. váltó­állító emeltyűk d emelő bütykeire egy­oldali erőzáróan áthárítható mozgása által első sorban is a kellő helyzetbe hozatnak és azután vagy a tolónak külön elzárása vagy az utóbbinak tovamozga­tása által elzáratnak; a végből, hogy egyszerre lehessen beállítani teljes pályá­kat a nélkül, hogy ezáltal az egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom