6969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önmagukat biztosító csavaranyák előállítására

— 2 — A 4. ábra részben nézete, részben met­szete az előállított csavarvonalú hengernek. Az 5. ábra a kész csavaranya hossz­metszete. A 6. ábra négyszögű csavaranya. A 7. ábra hatszögű csavaranya fölül­nézete. Ha az 1. ábrában rajzolt keresztmetszetű rudat használjuk, a csavarvonalú henger, mint föntebb leírtuk és a 2-ik ábrában áb­rázoltuk. kívül egy egész sor mélyedéseket a mutat, melyek az egyes menetek homorú föltiletétől keletkeznek. Hogy ezeket elhá­rítsuk s 3. ábrának megfelelő keresztmet­szetet használjuk, melynek külső nagyobbik oldala domború és belső keskenyebb oldala homorú, azonkívül megfelelő szög alatt metszik egymást. A homorú és domború­ságot úgy választjuk, hogy midőn a rudat körülcsavartuk, a csavarvonalú henger úgy körül, mint belül egészen pontos hengert alkosson. A 3. ábrában rajzolt keresztmetszeti ala­kot a következő módon határozzuk meg. A (1 és 7. ábra A a sróforsó magjának keresztmetszete, a pontozott kör a csavar külső köre. Ha a csavaranyának egymással szemközt levő oldalak közti távolsága adva van, akkor a négy vagy hatszöget az ismert módon megrajzoljuk, s a C középpontból valamelyik szöglethez sugarat húzunk. Hogy a csavaranya megmunkálására anyagot hagyjunk, e sugarat kissé, körülbelül 1 mm.-el tovább húzzuk az 0 pontig. Hogy a 6. és 7. ábrának megfelelő csavaranyát ké­szíthessünk, a körülcsavarandó rúd vastag­ságát I 0 hosszúságával egyenlőre vesszük. I azon pont, hol az említett sugár A kört metszi, 0 pedig a meghosszabbított sugár végpontja. Ha a csavaranya adott átmérővel kerek kell hogy legyen, akkor a rúd ezen vastag­sága az utánmunkálást tekintetbe véve. s /4 mm.-el kisebb lehet. A rúd 01 vastagságát (3. ábra), mely a 6. és 7. ábráknak felel meg, 5 egyenlő részre osztjuk, 7-től számítva a 2-ik osztásponton B át vagy O-tól számítva a 3-ik osztás­ponton át 0 I-hez derékszög alatt N E vonalat húzzuk és B N, valamint B E-t egyenlővé tesszük B /-vei. Ezáltal megkap­juk N E távolságot a rúd neutrális vona­lában. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a rúd körülcsavarása alkalmával azon rész, mely az N E vonalon kívül fekszik, megvéko­nyodik és azon rész. mely ezen vonalon belül van, vastagabb lesz ; ezáltal a rúd szélessége az egész vastagságban egyforma lesz. Az oldallapok szögeinek meghatáro­zására az T 0 vonal kétszeresét 7-ből 0 V vonalra fölrakjuk, így kaptuk a P pontot, melytől N és E ponton át vonalakat húzunk. Ezen vonalak adják a rúd ferde oldalait. A P 1 vonal közepéből D-ből. azután 0 és / ponton át köríveket rajzolunk, melyek a rúd külső és belső oldalait meghatározzák. Habár a föntehbiek szerint N E a B I vastagság kétszerese szélesebb vagy kes­kenyebb is lehet, a szerint a mint a csava­rodások száma az egyes csavaranyáknál nagyobb vagy kisebb. Mint a 4. és 5. ábra mutatja, a rudat jobb menetű csavaranyánál balmenetben csavar­juk, úgy hogy a csavaranyát meghúzzuk, minden törekvés, mely a meglazításra hat. még jobban rászorítja a csavaranyát az orsóra. Ezen okból balmenetű csavaranyákat jobbra csavart rúdból készítjük. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás önmagukat biztosító csavaranyák előállítására, jellemezve az által, hogy a csavarházat egy rúdnak egy tövis körül való tekerése által állítjuk elő, az eljárás kivitelére pedig oly rudat hasz­nálunk. mely két gyöngén egymás felé hajló oldallal, egy külső nagyobb dom­ború és belső kisebb homorú oldallal bír. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom