6964. lajstromszámú szabadalom • Újítás gőzsugárszivattyúkon (Injektorokon)
- 2 — okból czélszerüen kicserélhetően rendeztetik el, úgy hogy azt gyorsan és alig számba menő költségekkel lehet újjal pótolni. Ismeretes, hogy az injectornak fúvócsövein keresztülömlő és ezeket teljesen betöltő vízsugár szívóhatást gyakorol és hogy minden tisztán tápláló injectornak átömlesztő c terében a v átömlesztő szelepnek elzárása után vacuum uralkodik. Ezen körülményt a javított iujectoroknál arra használjuk föl, hogy a már most képződött vízsugárhoz újabb vízmennyiséget szállítsunk, melyet a gyűjtőcsőnek <> o o oldalnyílásain keresztül, valamint ezen fúvócső és nyugvócső közötti átmeneti pontokon vesz föl (1.. 2. és 3. ábrák). E végből a k tért alkalmazzuk, mely egyrészt a b víztérrel, másrészt a <• átömlesztő térrel áll összeköttetésben, a mely k tért azonban az utóbbi terek mindegyikétől esetleg el lehet zárni. A k tér az l csapószelep által mely helyett azonban egyenesen emelkedő szelepet is alkalmazhatunk. — mindaddig el van zárva a c átömlesztőtértől. míg a < -ben a nyomás nagyobb, mint a 4-ban. A k tért. mely az injectornak csapházában elrendezett m csatorna által az injectornak b vízterével áll összeköttetésben a csapkúpnak a nyíl irányában való forgatása által azonban a víztértől el lehet zárni, a nélkül, hogy ezáltal az utóbbit is el kellene zárni az injectornak fúvóesórendszerétöl. Az injector már most a következőképen működik: Az injectornak megindításánál az ömlesztőtéren át a szabadba ömlő gőz eleinte zárva tartja az l csapot. Ha az injector megkezdte a táplálást, úgy a teljes vízsugár az ömlesztőtérben vacuumot létesít, mivel a o ömlesztő-szelep a légnek beáramlását meggátolja; ezáltal az l csapószelep kinyílik és a tápvíz az ömlesztő térbe áramolhat, a hol a vízsugár által tovaragadtatik és a kazánba szállíttatik. Ilyformán az injectornak szállító képességét a mozdonyoknál szokásos gőzfeszesség mellett (10—13 atm.) 20°/0 -kal emeljük, a nélkül, hogy a gőzfogyasztást is fokoznék. Ha az injectornak szállítási mennyiségét redukálni akarjuk, úgy az i csapkúpnak forgatása által először is a víznek m és &-n át a c térbe való beömlését zárjuk el és a csapkúpnak további forgatása által a víznek beáramlását az injectornak b vízterébe is csökkentjük. A víznek az átömlesztő térbe való áramlásának tetszés szerinti szabályozhatósága az injector biztos hatása érdekében okvetlenül szükséges. Csakis ezen lehetőség kölcsönöz a találmánynak gyakorlati fontosságot, mivel ez által a táplálószerkezetnek megbízhatósága, a mi pedig a biztos üzemnek főkelléke biztosítva van. Ha pl. 1 csapószelep megakadna vagy tisztátalanságoknak (homok stb.) a szelep fészkei közé való berakodása folytán már nem zárna tömören, akkor az injector megindításának pillanatában a gőz az átömlesztőtérből visszaáradna a víztérbe és a tápvíznek beszívását lehetetlenné tenné. Ez által az injectort nem is lehetne táplálásra gerjeszteni, ha módunkban nem állana az i csapkúpnak forgatása által az ömlesztő teret a víztértől elzárni. A teljesség kedvéért még megjegyezzük, hogy föltéve, hogy az 1 csapószelep minden körülmény között tömören zár. a k tér közvetlenül is torkolhatna az injectornak vízterébe (tehát a csap mögött) vagy az injectorba vezető vízvezetékbe (tehát a csap előtt). Minthogy azonban az injector biztos működésének nemcsak kizárólag az / csapószelepnek tömören záró voltától szabad függnie. úgy a foganatosításnak ezen alakjai nem ajánlhatók. Az I csapószelepet egészen el is hagyhatnék. Ekkor elegendő, ha a k teret az injectornak megindításánál az i csapkúp által elzárjuk a b víztértől, miáltal a gőznek ez utóbbiba való beáramlását szintén megakadályozzuk. Ezen elrendezés következtében azonban az injectornak kezelése körülményessé válnék, mivel minden megindítás után a csapot forgatni és az injector működésének megindulása után azt ismét visszaállítani kellene.