6827. lajstromszámú szabadalom • Sínmegerősítés és sínkapcsolás megosztott horoglemezekkel

2 — ütköző-kötést mutatjax— x függélyes,./;'1

—x1 vízszintes metszetben, illetve oldalnézetben. Az új horgos lemez, melyet, ha fáalépítményt használunk, egyik részével a kereszttalpra fektetünk, két a b részből áll, melyek fölső fölületén c c1

bütykök vannak, az / síncsavar bedugására szolgáló d fúrat az a részen, míg a h csap elhelyezésére szolgáló négyszögletes e lyuk a b részben van. Az a alaplemezre az A sínt olyan módon helyezzük el, hogy a síntalp a c bütyök alá jut. Ekkor a sínlemez másik b részét helyezzük a síntalp mellett el, úgy hogy a h csap a kereszttalpra szerelt a lemez fúratába fogódzik. tehát ha a sínt tovább elforgatjuk, saját súlyának hatása alatt az a b részek között be van fogva és a kereszttalpon biztosan meg van erősítve. A sínek ütését és rugalmas alakváltozásait az a b alaplemez fogja föl és az f csavarra való. átvitelét meggátolja, úgy hogy a csavar meg nem lazulhat és kereszttalpfáját megnem sértheti. A sín szerelése és kiváltása rövid idő alatt a lehető legegyszerűbben történhetik, csak az illető ütköző-kötéseket kell megoldani és a sínt az éle körül elforgatni, ennek megtörténtével a b részt eltávolítjuk. Az ütköző-kötés gyanánt szereplő kiviteli módozat az 5—7. ábrán függélyes és vízszintes metszetben és oldalnézetben van föltüntetve. A B síntámasztó heveder olyan hosszú, hogy egyik kereszttalptól a másikig ér és két végén, melyek az a b lemezeken nyugszanak. ékalakú k csapot visel (5. ábra), mely az alaplemezbe fogódzik. Az A sínnek belső oldalán a C heveder van alkalmazva, mely, mint az 5. ábrán látható. a fejrész kivételével lényegében a B síntámasztékhoz hasonlít. Eme C heveder közepén van a két A és ^í1

síntitköző hézaga, úgy hogy a B síntámaszték egyidejűleg a második hevedert képezi. Mindkét hevedert az ismert módon D csavarok (5. ábra) segélyével kapcsoljuk egymással össze, de eme csavarok csak a C heveder biztosítására szolgálnak, minthogy a B síntámaszték által képezett másik heveder külön megerősítésre nem szorul. Az ütköző alátétlemezeinek csak egy e1 bütyke van, továbbá a B síntámaszték /.• csapjának befogadására szolgáló kx

négyszögletes lyukja és egy másik furata, mely a síncsavar, esetleg pedig egy lyukja, mely a szabályzó csíptetőlap befogadására szolgál. A sín megerősítése következő módon történik. Az alátétlemez első a részét a közbeeső talpfákon a megfelelő távolságban az /'síncsavarok, az ütköző lemezt pedig az ütköző talpfákon ugyancsak egy síncsavar segélyével erősítjük meg, ezután a talpfákat megfelelő módon lerakjuk. Ennek megtörténtével a sínt a talpfával az a alaplap c bütyke alá betoljuk, a sínalaplemez második b részét és a B síntámasztékot megerősítjük, a sínt lefektetjük. Ezután esetleg a szabályozó szoritólapot helyezzük el és a második síncsavart húzzuk az iitközőlapon át. A sínhevedert elhelyezzük, a csavarszögeket behúzzuk és a munka be van fejezve. A sín ily módon való megerősítésének az az előnye, hogy 1. a sínek a vonat áthaladása közben meg nem lazulnak, 1 2. a sín oldalirányban csak nehezen tolódhat el, tehát a nyomtávolság nem egykönnyen változik. 3. a sínütközés a hevederek segélyével olyan módon van összekötve, illetve alátámasztva, hogy a sín nyomás a hevederre és innen az alátétlemezre vitetik át és így a sínütközésnél az ütéseket és lökéseket meggátolja. 4. a heveder és a legközelebb fekvő alátétlap kapcsolata, a hevedernek az alátétlapra való fekvése és horog végeinek az alátét lemezbe való fogódzása következtében a síneknek a menetirányban való vándorlását is meggátoljuk, és végül 5. a szerkezet segítségével a sínek gyorsan rakhatók le és szedhetők föl. mivel tetemes munkát takarítunk meg.