6796. lajstromszámú szabadalom • Javított regeneráló eljárás ezüsttartalmú kénes érczek földolgozására

4 -az első olvasztó tégelybe telített ólom- és czinkchloridoldat alakjában való visszatérése az érczben lévő eziistehloridnak megolvasztása ezéljából. A második a gáznemű sósavnak az egyes nyers érczeket tartalmazó pállítókon való keresztűláramoltatása annak neutralizáltatásáig és annak az erez sulphidjaira való behatásából származó kénhydrogénnek tüzelésre való föl használta tása után S02

alakjában való visszatéréséig; ezt natriumchloriddal kezelve sósavat fejlesztünk, mely folyékony és gáznemű halmazállapotban az illető tápláló tartályokban összegyűjtetik. A harmadik folyamat a natriumchloridnak czirkulálása, mely a generátorokban gáznemű sósav fejlesztésére és leesapatásra alkalmazandó kausztikus szódának előállítására alkalmaztatik, azután pedig regeneráltatva újra gáznemű sósavnak előállítására szolgál. Ezen leírásban az eljárás ezinktartalmú sulphidérezek földolgozására van vonatkoztatva, Galenitnek vagy ezüsttartalmú galenitnek fölbontásánál először zinkehloridot olvasztunk meg a tégelyben és a nyers érczet azután vagy magában, vagy czélszerűen ólomsulpháttal és ólomoxyddal keverve adagolj uk finoman felaprított állapotban. Az érczben lévő ólomtartalom redukáltatik és fémes állapotban az olvasztó tégely fenekére süly ed. a hol a telértörmelék a rajta tapadó ezüstchloriddal fölemelkedik és a megolvadt zinkehloriddal keveredik. A megolvadt masszát azután az ezüstnek és czinknek leválasztása ezéljából kivesszük, a mint azt föntebb leírtuk, míg az ólom megfelelő tömbökké öntetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ezüsttartalmú sulphid-érczeknek földolgozására, jellemezve azáltal, hogy ezen érczeket folyékony és gáznemű sósav HCl behatása által fölbontjuk, még pedig akképen. hogy a folyékony sósavat a friss nyers ércz-adagokon átáramoltatjuk, míg az az ólom- és czinkchloridnak telített oldatává nem lesz. mely oldatot azután a teljesen vagy részben dezintegrált éreztömegbe folyatjuk vissza, a hol is az összes chloridokat a dezintegrált masszában megolvasztjuk. 2. Az 1. alatt jellemzett eljárásnál a föl nem bontott éreznek leválasztása ezéljából a származott fémchloridoknak megolvasztása, melynek eredménye a telértörmeléknek a megolvasztott tömeggel való elegyedése és a felbontatlan éreznek az olvasztó tégely fenekére való ülepedése. 3. Az 1. alatt jellemzett eljárásnál a származott fémchloridoknak további földolgozása azok fémtartal mának leválasztása ezéljából, jellemezve azáltal, hogy a vízgőznek és kéndioxydnak SO2

alkalmazásával vízoldatos chloridok alakjában nyert fémtartalmat sósavval savanyított vízben forraljuk és azután a fémeket alkalmas lecsapató tartályokban bármily ismeretes eljárással lecsapjuk. 4. Az eddig jellemzett eljárásnál a folyós sósavnak az érezek sulphidjaira való behatása által kénhydrogénnek ll-S fejlesztése. az utóbbinak elégetéséből származó vízgőznek és kéndioxydnak SO2 utólagos hasznosításával, az 1. alatt jellemzett módon nyert chloridoknak egy alkalmas szárító kamrában való kioldása ezéljából. 5. Az 1—3. alatt jellemzett eljárásnál kénhydrogénnek ÍI2

S fejlesztése gáznemű sósavnak HCl az érez sulphidjaira való behatása által és az így nyert kénhydrogénnek tüzelésre való fölhasználása, a mikor is az ennek elégetéséből származó kéndioxydot SO,, újabb, az érezek fölbontására szolgáló sósavnak előállítására alkalmazzuk, annak natriumchloriddal való kezelése által. G. Az 1—3. alatt jellemzett eljárásnál a sósavnak az érezek sulphidjaira való behatásából származott kénhydrogénnek elégetésével fejlesztett kéndioxydnak gáznemű sósav előállítására való fölhasználása annak natriumchloriddal való kezelése által, míg a. gáznemű sósavat a lúgozó tartályok utolsójából jövő sóoldatra hagyjuk behatni, miáltal vízoldatos sósavat és natriumchloridot nyerünk, me-