6630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, vagy fémötvözeteknek elektrolyticai úton való kiválasztására
által azon előnyös helyzetben jutunk, hogy a mérges cyankali fürdőket mellőzhetjük. A módszernek kiváló előnye, hogy fényes fémcsapadékokat könnyen állíthatunk elő> ami különösen azért fontos, mert ezáltal tetemes anyag- és munkamegtakarítás érhető el ott, a hol fényezett tárgyaknak vékony fémréteggel, pl. vas, sárgaréz, nikkel, vagy platinával stb. való bevonásáról van szó. minthogy pótlólag nem kell azokat fényezni. Minthogy a tejsav részben közvetlenül, pl. a fémek, vagy azok oxydjainak. carbonátjainak stb. folyós tejsavban való föloldása által, részben közvetve a mész- vagy baryumlactat és a fémsulfatok közötti kettős cserebomlás által az összes fémekkel sókká alakítható, és ezen lactatok mind jó fémcsapadékokat adnak, a tejsav, illetőleg annak sói a galvanoplastikai és galvanostegiai czélokra igen kiterjedt mértékben használhatók. A mostanáig használatban lévő szerves savakkal szemben a tejsavnak az említett előnyökön kívül még több más előnye is van. így pl. a borkő-, czitrom-, eczetsavval ellentétben a tejsav hígított oldatban' is csak akkor penészesedik. ha tisztátalan, főleg ha már eredetétől fogva vajsavval vagy manittal van fertőzve. A fémlactatok oldatai azonban, mint pl. az ezüst-, platina-, nikkel-, stb. fürdők hónapokon át elállhatnak nyitott edényekben, anélkül, hogy azokon penész mutatkoznék, vagy a kezdő kristályosodáson kívül egyéb változás volna azokon észrevehető. Ezen kívül a tejsav bomlási termékei, melyek az elektromos áram által pl. oldhatatlan platina, — vagy nehezen oldható pl. nikkel-anodok alkalmazásával az oxydálás következtében keletkeznek, tökéletesen indifferensek, minthogy új szerves sav nem keletkezik, hanem csak szénsav és aldehyd, mely nem csak hogy nagyon illékony — 21° C-nál — hanem vízben oldható is és a fürdőben az elektrolyzis alkalmával továbbra csak folyós és részben vízben oldható testeket, nevezetesen aldolt vagy crotonaldehydet alkot. Ezáltal lényegesen különbözik a tejsav az imént említettektől, minthogy ezek vagy egy új savat, pl. hangyasavat, vagy szilárd, illetve gyantás, a fürdőket és elektródákat fertőző testeket adnak a bomlásnál. Mint a bevezetésnél említve van, a fürdők összetétele különféle módon történhetik. Általában a lactatok ára a döntő. .Mert néhány lactat. pl. a vas-, nikkel-lactat meglehetősen koncentrált oldatból áll, míg a lepárlás által keletkező kristályok, illetve kristálylisztek inkább csak részben és igen nehezen oldódnak, mindenesetre többé nem a. korábbi térfogatú folyadékban. Más lactatok. pl. az ezüstlactat. felbomlanak a pároláskor, míg az ezüst lactatoldat a hidegben meg nem változik. Ezért a fürdőt általában úgy alkalmazzuk, hogy kettős eserebomlás által előbb a Iactatot állítjuk elő benne. Aszerint, amint tiszta laetatoldatokat igénylünk, vagy vegyületekkel akarunk dolgozni, választjuk meg a cserebomlásra használt vegyületeket pl. a fémsulfatok és tejsavas mész vagy baryt, vagy pedig az ásványsava.- fém és ammon-. vagy alkali-laetat stb. között, minthogy utóbbi esetben a fémlactaton kívül egy «vezető vegyület» pl. itt az ásványsavas ammonvagy alkali keletkezik, azonnal tehát nem szükséges azt előzőleg hozzávegyíteni. Ebből kitűnik az is, hogy nem mindig szükséges a cserebomlást quantitativ eszközölni. A tejsavas alkaliban való fölösleg — a színezéseken kivül — más tekintetben mitsem árt; ellenben az ásványsavas fémben való fölöslegnek általában nincs itt helye, kivéve egyes különleges eseteket. A fürdők specziális összetétele minden egyes esetben a kiválasztandó és a bevonandó fém természetétől, valamint azon kitűzött czéltól függ, hogy vájjon vastag, szolid réteget, vagy csak könnyű bevonatokat akarunk-e előállítani, mint pl. a tömegczikkeknél. Áll ez nevezetesen azon fürdőkre is, melyekből ötvözeteket, a többek között pl. sárgarezet akarunk előállítani, minthogy itt az ötvözet színe és összetétele a fürdő vegyülete szerint egészen különbözően sikerülnek. Tejsavas oldatban eddig