6623. lajstromszámú szabadalom • Szövetekre, papirosra stb. különböző nagyságokban nyomtatott szabásminták

mintákat is nyomatni, úgy hogy nemcsak a szabásminta nagysága, hanem a szabás maga is változtatható. Mint azt már említettük, a különböző szabásminták körvonalait különböző módon jelezzük, minek következtében a mintarészek más mintarészektől könnyen megkülönböztethetők. Ha minden mintát négy nagyságban akarunk jelezni, úgy pl. az 1. ábrán látható rajzban föltűntetett vonalakat lehet használni, melyek közül a teljesen kihúzott a vonal a legnagyobb, a szakadozott b vonal a következő a pontozott c vonal az ezt követő és az eredményes d vonal a legkisebb mintát jelzi. Ha ezt egy egyszerű derékszögű négyszög alakú mintára alkalmaznék, a minta négy a b c d nagyságban volna megadva, melyek közül mindegyik teljesen határozott körvonalakkal van jelezve. Hasonló módon lehet ezt a módszert valóságos szabásminták előállítására is használni. így pl. a 3. ábra egy szövetdarabot tüntet föl, mely férfi- vagy fiúing szabásához szükséges szabásmintával van ellátva. A különböző részeket névvel is lehet jelezni, ennek az a czélja, hogy a gyakorlatlanabb munkás is azonnal tudhassa, hogy melyik részt, melyik minta szerint kell szabnia. Emez ábrán is a a legnagyobb méretű mintát, b a következő, r a még kisebb és d a legkisebb mintát jelzi. A szövetre eme vonalakat különböző színekben lehet nyomatni, vagy betűkkel vagy számokkal vagy jelekkel különböző módon jelezni, úgy hogy a különböző nagyságú és szabású mintákat könnyen lehessen megkülönböztetni. A vonalakat olyan színekkel nyomatjuk, melyek könnyen kimoshatok. A szabásnál csak arra kell ügyelni, hogy a szövetet mindig az azonosan kihúzott vonalak mentén szabjuk, a szabás megtörténte után pedig a kiszabott darabokat össze kell varrni. Ha a leírt módon különböző nagyságú és szabású mintákat nyomattunk a szövetre, a szabást bármely kis leány vagy gyakorlatlan munkás végezheti a nélkül, hogy sok szövet fogyna, a mi, ha a tervezést és minta elhelyezést is vé| gezni kell, elkerülhetetlen. Világos, hogy ugyanazon eredmény érhető akkor is el, ha a különböző nagyságú minták papina vannak nyomatva, és ha a szabást úgy végezzük, hogy a papírt a szövetre tűzzük, vagy ha a mintát a szövetre a másolókerék segélyével másoljuk le. Bár a találmány hasznosságát térti-vagy fiúing szabásmintáján mutattam be, mégis magától érthető, hogy bármely ruhadarabot lehet ilyen módon szabni. így pl. a 4. ábrán női ing szabásmintáját tüntettem föl, mely különböző nagyságban van a szövetre nyomatva. Eme példán a különböző nagyságokat a b c d vonalak jelzik, úgy mint az előbbi példákban. Figyelembe vettük továbbá a nyaknál szükséges ránczolást is. A í. ábrából kitűnik, hogy a nyakkivágás mintázatát különböző módon lehet készíteni. így pl. a nyakkimetszés magasan zárt lehet, mint az 5. ábrán van föltűntetve, vagy pedig derékszögű kimetszése van, mint a 6. ábrán,', vagy végűi háromszögalakú kimetszése, mint a 7. ábrán. Találmányomat egy más alkalmazásban a 8. ábra mutatja be, mely egy darab esőköpeny szövetet tűntet töl, erre pedig a négyféle nagyságú szabásminta van nyomva, mely a 9. ábrán látható módon egy esőköpennyé varrható össze. A különböző vonalakat itt is a b c d jelzi. A 10. ábra egy darab olajasvásznat mutat, melynek négy különböző nagyságú mintája van, és nadrág szabására szolgál. A nadrág szárait x jelzi, az y részek a nadrág hátsó részéhez valók, a z rész a két nadrágszárt összekötő varrat erősítésére szolgál, a szegélyt a keresztekkel jelzett w vonalak mutatják. Ali. ábra a nadrágot készen tűnteti föl. A rajzban föltüntetett ruhadarabokat csupán csak a könnyel)!) érthetőség okáért választottuk. Czéltalan és lehetetlen volna az összes alkalmazásait föltűntetni. Megjegyzem végűi, hogy találmányomra nézve nem jellemző, hogy az összes lehetséges különböző nagyságú szabásmintákat ugyanazon a darabon alkalmazzuk, lehet ezeket különböző szövetdarabokra is nyomatni.