6569. lajstromszámú szabadalom • Elektromos emlékeztető óra

nes második horgonyáig csúszik. Ha most az óramutató is zárja áramkörét, akkor a könyv ismét szabaddá lesz és az u iitkö­zökig csúszik, melyek a v érintkezőkkel és a g riasztócsengővel együtt egy külön áram­körbe vannak bekapcsolva, melyet egy ve- j zetőkeretben lévő könyv zár el. miközben a csengő megszólal. A könyv eltávolítása által az áram meg lesz szakítva. Hogy a könyvet minden helyzetben és tetszés szerinti időben kivehessiik az azt tartalmazó (legczélszerűbben az óramű mö­gött elhelyezett) szekrényből, mindakét áram­kör számára külön ir x nyomók vannak el­rendezve. melyek az elektromágneseket egy másik érintkezőtől függetlenül hozhatják működésbe. A 4„ 5. és 6. ábrákban föltüntetett kivi­teli alakok ama közös sajátsággal bírnak, hogy órákra, napokra és hónapokra vannak berendezve, és ennek következtében három a a1 a2 számlapjuk van. melyek mindegyike egy bizonyos időszakaszra, órák. napok, hónapokra való beosztással és a hozzá tar­tozó <• r1 <•* mutatókkal bír. A 4. ábrában a gyűrűalakú a n1 a2 szám­lapok egymásban, esetleg eltolhatólag van­nak elrendezve és egymástól elszigetelve. Mindegyik számlap beosztásának megfelelő­leg d d1 d- lyukakkal bír. melyekbe a h hx h2 szögecsek az érintkezés létesítése czéljá­ból be lesznek dugva. Az érintkezések — mint a 2. ábrában — egymásután lesz­nek alkotva és csak akkor szólal meg egy jelző, ha mindhárom érintkező zárva van Az érintkezők alkotásának mikénti sorrendje mellékes dolog: hogy azonban minden es­hetőségről gondoskodva legyen, legelőször a hónap, aztán a nap és végül az óramutató fog érintkezést alkotni. Az áramkör eközben a telepből a nyilak irányában a r2 hómuta­tónak teljesen elszigetelt csövéhez, ettől a h2 szögecsen és a2 számlapon keresztül az y szorítóhoz, továbbá a r1 napmutató elszige­telt csövéhez és ezen, valamint a h1 szöge­esen keresztül az a1 számlaphoz, innen a z szorítóhoz, az óramutatóhoz és a h duga­szon keresztül az a számlaphoz, továbbá a g csengőn és az m könyvön keresztül ;; telephez megy vissza. Az 5. és 6. ábrabeli kiviteli alakok meg­felelnek a 4. ábrabeli kiviteli alaknak, csak­hogy az 5. ábrában az a2 hó-számlap külön van elrendezve, míg a 6. ábrában mindhárom a a1 a2 számlap egymás mellett fekszik. A kapcsolási mód itt ugyanolyan, mint a második ábránál és mint az ábrákból a nyilak segélyével láthatók, miközben mindig legelőször a hónap-, azután a nap- és végül az óramutató kontaktusa lesz zárva, mely után szólal meg csak az elektromos jelző. A 4.. 5. és (5. ábrákban példaképen az m könyvek az áramkörbe vannak bekapcsolva, azonban oly módon is alkalmazhatók, mint azt a 8. ábra mutatja, mely szerint mind­egyik számlap egy külön áramkörbe volna bekapcsolandó. A perczmutatót e módosulatok mindegyi­kénél nehézség nélkül lehet elrendezni. Magától értetődik, hogy a 2. és 3. ábrák­ban föltüntetett szerkezetek egy szerke­zetté is egyesíthetek, amihez csupán egy ismert kapcsoló készülék igényeltetik, oly czélból. hogy vagy az odakötött (2. ábra), vagy szabad könyvet (3. ábra) bekapcsol­hassuk, illetőleg alkalmazásba vehessük. SZABADAT,MI IGÉNYPONTOK. 1. Elektromos emlékeztető óra, jellemezve órák. vagy órák és napok, vagy órák. napok és hónapok számára való egy. két vagy három vezető, de egymástól elszigetelt a a1 a2 számlapok által, melyek d d1 d- lyukakkal vannak ellátva, me­lyekbe egy áramkör zárása végett h h1 h2 szögecsek vagy dugaszok lesznek be­dugva. melyek a megfelelő <• r1 c2 muta­tókkal. illetőleg azoknak rugalmas i nyúlványaival érintkezést alkotnak, mi­közben egy az áramkörbe bekapcsolt g riasztó csengő megszólal. 2. Az I. igénypontban jellemzett elektromos emlékeztető óránál egy m jegyzőkönyv vagy egy jegyzőkönyvet tartalmazó borí­téknak az áramkörbe való bekapcsolása oly módon, hogy annak vezető m1 m2

Next

/
Oldalképek
Tartalom