6462. lajstromszámú szabadalom • Újítások főzőtűzhelyeken és konyhakályhákon
ggHÜBUI torna talpazata, azaz annak kezdetben vízszintes irányú 0 fala Az 1. és 7. ábrákból látható., hogy a függőhíd hátfala nem függélyesen, hanem lmjiottan emelkedik. Ennek az a ez a l'álvhá"hogy tömi hely maradjon a fazéklyukak számára és hogy a pirításra szolgáló vasak bevezetésere is több h< oldalfalán, illetve oldalfalain egy ajtó van, ipely alsó széle körül forgatható. A 3., 4.. f>. 'és ö. ábrákban egy ily ajtót látunk a kályha jobb oldalán, az 1. ábrában az ajtó a bal oldalon van mutatva. Minthogy csak iit, ivi, n. tűz rendesen ég. azért ez tényleg a legjobb hely a kenyér pirítására. Az 1., 2. és 2J ábrákban a 20 szellő szelep elrendezése van föltiintetve. A 20 szeleié szelep 27 rúdja belső végével a födőlemezhez öntött 22 csapágyban fekszik, míg a rúd számára a kályha oldalfalában egy külső 23 csapágy van képezve. A kívül fölhelyezett 24 emeltyűkar mindig jelzi a szeleié állását. A szeleié szelepeket eddigelé csak két. vagyis a nyitott és a zárt helyzetbe hozhattuk, azonban itt három helyzet lehetséges, és ennek jelzésére a kályha oldalában három (0, C, D) betű van beöntve. Ha az emeltyű f-n áll, akkor tudjuk, hogy a szelep zárva van; ha az 0-n áll, akkor a szeleié egészen nyitva van és ha a I>-\\ áll, akkor a szel előszelei) csak félig van nyitva. Hogy a szelepet ezen félig nyitott új helyzetben megtarthassuk. a 2* készülék áll rendelkezésünkre. A 27 rúd ugyanis az illető ponton egy bordaszerű 25 vastagítással van ellátva, mely a 23 csapágy bevágásába behatol. Egy tetszésszerinti rúgó a rudat alulról benyomja e bevágásba, de csak oly erővel, hogy a szelelöt a félig nyitott helyzetben megtarthassa, míg a külső emeltyű haszná-latával a szeleiét könnyen a nyitott, vagy zárt helyzetbe fordíthatjuk. m Hogy az emeltyűt, mely a kályha lödőlemezénpkv és karikáinak,, emelésére és fektetésére szolgál és a konyhában folytonosan —— baszni)tutik, kényelmes helyen tarthassuk,-M|| f - |||||É||-Í III a hol nagyon meg nem melegszik, a kályha fölső lapjának szóién 26 lyuk van készítve, melybe a 27 emeltyűt beledugjuk, mint ezt az 5. ábra mutatja. A kályha széle csak mérsékelten meleg és a 27 ío-áaiityút vagy emeltyűt mindig meg lehet ■» fogni puszta kózztHTTuT^ _ jak. Ha kemény szénnel vagy más valamely tüzelőanyaggal akarunk tüzelni, mely kívánatossá teszi a bevezetését, akkor csak a 77 rostélyt kell eltolni, hogy alulról a levegő szabadon behatolhasson. A 14 ablaklemezt az M ajtóról levehetléket alkahnazhassumcTMmroTTOW1 ■irtatja. e sütőkészülék egy trapezalakú 2* szekrényből áll. mely 2!) ajtóval van ellátva, mely alsó széle körül foroghat. E szekrény keskenyebb, nyílt oldala beleillik az M ajtó nyílásába, miután a 14 ablaklemezt abból kiemeltük. A hús számára való 30 tartó közönséges módon, sodronyból rostély alakban készíthető,1 úgy hogy a húst mindkét oldalon megfogja. A tartó egy csappal, a 30* lyukba hatol, mely a 2* szekrény egyik oldalán van, míg a másik oldalon egy nyélszerű nyúlvány fekszik a 31 hasítékban. E nyél kívül tetszés szerint meg van szélesítve, úgy hogy a tartót megfoghatjuk és tűz előtt megfordíthatjuk. Míg ez megtörténik, a sütőkészülék födele elzáratik és a kályha belsejéből kisugárzó hő ismert módon hat a pirítandó húsra, vagy a megsütendő beefsteakra. A 28 szekrény alsó vagy fenéklapja egy kissé üregesen van készítve és 32 lyukkal van ellátva, melyen át a hús leve és a zsír egy alája tett tányérba leesepegliet. Ahelyett, hogy, a sütökészüléket, mint előbb leírtuk, az M ajtóba befüggesztenők, azt az ajtóval egy darabból is önthetjük, mely esetben a 77 abláklemezt az ajtó mellső oldalán erősítjük meg. Ezen alakítást a 14* ábra szemlélteti. Minthogy az M ajtó sarokvasakban van elrendezve, azt könnyen ki is lehet venni
