6393. lajstromszámú szabadalom • Lángzó szénhydrogéneket fogyasztó fűtőkészülékekhez

- 2 — ugyancsak elkerüljük részben az ellennyomás föllépését. A H csőnek legnagyobb mértékben fölhevített részén, melynek fölső része az elgázosítót képezi, egy vagy több L gőzvezető cső ágazik el, melyek a lángon mennek át. és az F lángzó belsejébe a gázlégkeverék vezetőcsatornájába bevezetve, egész az M csatorna nyitott végéig futnak. Az F lángzó másik vége tölcséralakú lángzó fejet képez, mely fölött egy korong van. mely a gázkiömlés szabályozása czéljából C csavar segélyével a tölcsérhez közelíthető vagy attól távolítható. A tápláló folyadékot tetszőleges készüléksegélyével a P csövön nyomás alatt vezetjük be. A készülék működési módja a következő : Mielőtt a tápláló vezetéket kinyitnók, mely utóbbi a P csővel áll kapcsolatban, tetszőleges módon az F lángzófejet és a H csőnek elgázosító gyanánt szereplő fölső végét hevítjük, azután a folyadékot vezetjük be. mely a szűrőanyagon vagy szűrőkészüléken pl. az S nemezszelenczén át a H cső ágaiba befolyik, és ennek fölső részébe jutva azonnal elpárolog. A gőzök az L csövekbe jutnak, ezekben elpárolognak és túlhevülnek. Ekkor eme csővek alsó végéhez folynak és AT-nél nyomás alatt egy vagy több furaton egy vagy több erős sugárban kiáramlanak. mely sugár levegőt visz magával, evvel keverődik és így meleg szénhidrogéngőzökkel telített levegőt képez, mely a lángzót táplálja és színtelen láng alakjában teljesen elég. Eme pillanattól kezdve a szénhidrogén elgázosítását tisztára a lángzó lángja végzi. Minthogy ily módon az L elvezető csövek (és ezeknek a forró gázvezető csatornában levő része) eléggé fölhevül es így kondenzáczió föl nem léphet, és minthogy az elgázosított gőzök iV-ből nagy nyomás alatt áramlanak ki, ezek a beszívott vagy bevezetett levegővel kellő mértékben keverődni fognak. Ekkor a készülék folytonosan működik egészen ama pillanatig, melyben a folyadéknak a P csőbe ömlését elzárjuk. Ha pl. a H cső görbített részében pamuttal vagy azbeszttel van töltve, és eme töltelék a pamutkanócczal érintkezik, mely a megfelelő tartályba merül, a táplálás a kapillaritás hatása alatt megy végbe, és a készülék annál jobban működik, minél könynyebb a használt szénhydrogén. A '2. ábrán föltüntetett kiviteli módozat alapgondolata ugyanaz. A // cső, melynek fölső vége elgázosító gyanánt szerepel, szebb alak és könnyebb elgázosítás létesítése czéljából két h h ágra ágazik, belseje pedig kellő magasságig valamely alkalmas anyaggal, pl. aszbesztszálakkal van kitöltve. A két h h ág a lángzó fölső végén megy át. ebben villaszerűén a lángzófejből kiálló esőben egyesül. A gőzelvezetés az L csövön át történik, melyet direkt a láng hevít, egész az F cső nyitott M végéig ér, és ott egy vagy több kis furattal ellátott N fúvószájban végződik. A lángzó kitorkoló nyílásait legczélszerűbben kúpalakú féinszövet vagy perforált bádog fedi, melyen a meleg karbulált levegő, mely a levegő és a szénhydrogén keverődése által keletkezik, átfolyva, színtelen lánggal ég el. Hogy a 2. ábrán látható készüléket működésbe hozzuk, akövetkező módon járunk el. Tetszőleges módon aláfűtjük a lámpát, minek következtében a villa egyik vagy mindkét ágába aszbesztrostok segélyével bevezetett szénhydrogén az elpárologtató gyanánt szereplő H csőben elpárolog, és az L csövön való áthaladásuk közben túlhevített és elgázosított gőzök „V-nél nyomás alatt kiáramlanak, hogy a környező levegővel keverődve a lángzófejbe meleg karburáit levegő képezte gázt vigyen, mely szép színtelen láng alakjában szag- és füstképezés nélkül ég el. miközben sok hőt fejleszt. A H táplálócső a lángnak kitett részében. mely elgázosító gyanánt szolgál, különböző alakú lehet, annyira megnyújtható, hogy a fölhevített és elgázosított gőzöket egész az N fuvószáj furatáig vezesse, és ilj- módon az L csövet pótolja. Ha a H cső átmérője kicsi, magában a lángzó belsejében az N fúvószáj mellett vezethető, minek