6299. lajstromszámú szabadalom • Készülék spirálisok rajzolására
_ 2 _ úgy ide-oda toljuk, úgy olyan spirálist nyerünk, melynek görbületei egymástól egyenlő távolságra vannak, a mint az a 6. ábrában látható. Ha az egyes görbék között evő távolságok egyúttal növelendők, úgy az m tolóka minden eltolódásánál szüksé : szerint egy vagy több n billentyűt kell fölcsapni, ezáltal m tolóka útja nagyobb lesz és a spirális megfelelően nyitódik. A 7. ábra oly spirálist mutat, mely azáltal keletkezik, hogy először három billentyűt nyitunk, azután a másik oldalon öt billentyűt csapunk vissza, azutáu 7., 9. stb. A 8—17. ábrákban oly lapos spirálisok rajzoló-készüléke van föltüntetve, melyek elliptikus ívekből vannak összetéve, mi mellett a görbék körző helyett, mint az 1—7. ábrákban, mértékbeosztással ellátott rúddal és villaalakú skálával húzatnak. A 8. ábra a1 fecskefarkalakú hornyokkal ellátott a keresztrész nézetét mutatja és a 9. ábra a keresztrész keresztmetszetét, mely, mint a rajzban ábrázolva van. több részből lehet összetéve vagy természetesen egy darabból is állhat. A keresztrész végein rajzszögekkel erősíttetik meg. A keresztrész alsó oldalán elrendezett l hornyok egy később leírandó villaalakú rész vezetésére szolgálnak. A 10. ábra b tolókát mutat b1 csavarral, mely tolóka a1 horonyba vezettetik be; 11. ábra egy másik c tolókát ábrázol c1 vezető peczekkel és szintén oldal, elül és fölülnézetben. 12. ábra d körzőrúd mértékbeosztással, mely dx -nél füllel van ellátva, melynek segélyével d rúd b tolóka b1 csavara körül (10. ábra) foroghat. A 13. ábra egy másik e tolókát ábrázol oldal, elül és alulnézetben, mely a V körzőrúdra föltolatik és melynek alsó e1 nyílásába a c tolóka c1 vezetőpeczke (11. ábra) nyúl be. A 14. ábra távlati nézetben és fölülnézetben egy f készüléket mutat a g kihúzó toll vagy czeruza tartására, mely h tengely körül foroghat és beállítás után i kampó által rögzíthető. A 15. ábra villaalakú k skála, mely a kereszt alsó l hornyaiban le1 léczek által vezettetik és a végeken peczkek segélyével biztosíttatik. A jelzett részek használata a 16. és 17. ábrában látható. Ha ellipsiseket vagy tojásalakú alakzatokat akarunk rajzolni, akkor az ellipsiskörzőt összetesszük, a mennyiben b és c tolókákat az a kereszt egy-egy a1 hornyába toljuk, erre a mértékbeosztással ellátott d rudat b tolókán megerősítjük és a d rúdon ülő e tolókát a másik tolókával összekötjük. Ha még f tartót (14. ábra) tollal vagy czeruzával beállítjuk, akkor a már ismert módon legkülönbözőbb nagyságú és tengely arányú ellipsiseket rajzolhatunk. Ha d rúd nem elégséges, akkor megfelelő toldórúdakat teszünk hozzá. Ha lapos spirálisokat akarunk rajzolni, akkor azokat elliptikus ívekből állítjuk össze és e czélból k villaalakú skálát az ellipsziskörző a keresztje alá toljuk akkép, hogy a számjegyekkel meg nem jelölt hely vagy a kívánt görbének megfelelő osztályrész a kereszt alá jut, míg az osztályrészek számsora fölfelé és lefelé, illetve jobbra és balra terjed a középponttól. Most szükség szerint e tolókát a d rúd egy osztálypontjára állítjuk be, a czeruzát vagy tollat a villa egy számára állítjuk be és a kívánt irányban a számsortól jobbra vagy balra fél ívet írunk le. Ezután, mint később néhány példában bemutatva leszen, a keresztet szükség szerint fölfelé vagy lefelé a villán néhány számmal eltoljuk, a rajzczeruzát ismét úgy állítjuk be, hogy az új ív az előbbihez csatlakozzék és a másik félívet megrajzoljuk. Ezután a keresztet az ellenkező irányban néhány számmal eltoljuk, beállítjuk és a másik félívet rajzoljuk stb., míg a kivánt spirális készen van. Ha a kereszt eltolása szabályszerűen történik, akkor görbék mindig azonos távolságban vannak egymástól, ha azonban a spirális egyúttal nyitódjék, akkor ezt a keresztnek a skálán való további eltolása által vagy pedig a c tolókának a d rúdon való eltolása által lehet elérni, mi mellett azonban utóbbi esetben a görbe egyúttal laposabb lesz. Példák ezen görbékhez a 16. és 17. ábrában láthatók. A 16. ábra oly görbét mu-
