6268. lajstromszámú szabadalom • Csévelő-gép

— 2 — Ha a csévetengelj ugyanannyi fordulatot tesz, mint ahány forgatást a szálvezető nyer, akkor a kártyán egyszerű átló irányú szálrakás keletkezik ; ha azonban a esévetengely több fordulatot végez a szálvezető egy forgásakor vagy eltolásakor, akkor több. közel, vagy távolabb fekvő szál bonyolítás származik a kártyán, mely bonyolítások ke. reszteződnek. minthogy a szálvezető váltakozva jut a kártya egyik végétől a másikhoz. Az / szálvezetők a kereten (1. és 2. ábra), vagy egy a t vezetékekben egyenes vonalban csúszó A sínen vannak (17—20. ábra.) Az a keret (1—3. ábra) a c pontokban foroghatóan van ágyazva, és mozgatását a B emeltyűtől nyeri, mely a C görbéből lesz forgásba hozva. A B emeltyű összefügg az a kerettel, és forgómozgását átviszi ez utóbbira, illetőleg az f szálvezetőre. Minthogy úgy a B emeltyűnek, valamint az a keretnek, forgómozgásokat kell végezniük és pedig különböző síkokban, azért szükséges e különböző mozgásokat kiegyenlíteni, mely czélból a b emeltyű és a keret között a D kiegyenlítő rész van elrendezve, mely a </ golyóscsuklóból áll, melyben a li emeltyű y vége csúszhatólag van vezetve. E berendezés folytán az emeltyű a forgó kerettel szemben a kívánt mozgási hézagot nyeri, anélkül, hogy lökésenként való mozgás következhetnék be. A B emeltyű és a keret összejátszása által, csuklós közbetét segélyével a szálvezető forgó mozgatása lesz előidézve. Hogy az /' szálvezetékek egyenes vonalban mozgattasanak, a berendezés olyképen történhetik, amint ez a 17—20. ábrákban föltüntetve van. Ez esetben a B emeltyű a D csuklósközbetét segélyével az A szálvezetősínbe fogódzik. és utóbbinak ide-oda mozgatást kölcsönöz, amint ez a keresztalakű szálrakásnak a gombolyitott mintákon való képzéséhez szükségeltetik. Aszerint, amint a minták a géphossztengelyével párhuzamosan, vagy ahoz derékszögben vannak elrendezve, a B emeltyű megfelelő ágyazást és alakot nyer, miként ez a rajz I 3 és 17—20 ábráiból látható. Hogy a keresztalakú fektetést a szálrakás mintaképzésére való vonatkozással megváltoztathassuk. a következő berendezés van létesítve: A C görbe (17—20 ábra) az x és y-bau van ágyazva és az eltolható 0 tengelytől lesz hajtva. Ez utóbbin egy kúpalakú K hajtóhenger van. mely S tárcsával van összeköttetésben. A fogívben vagy más tetszés szerinti módon rögzíthető H emeltyű segélyével a K henger eltolható és ezáltal a K és S közötti áttételi viszony megváltoztatható. Az S dörzskorong az R kerék mellett fekszik, mely a G hajtókerekekkel összefüggésben van és K-hoz mindig hozzáfekszik. Hogy az S dörzskorong és a K hajtóhenger között a szükséges nyomás előidéztessék. az S dörzskorong csapjához i rúgó van kapcsolva, mely S és K-t folytonosan egymásra nyomja. Az i rúgó helyett valamely súlyelrendezés is alkalmazható. A /í henger eltolása által a szálvezető mozgatása és a csévelőtengely forgása közötti áttételi viszony egészen tetszés szerint megváltoztatható és pedig e viszony a fi emeltyű bizonyos állása által fenntartható, vagy egy vagy egyidejűleg gombolyitandó több minta gombolyitása közben, e viszonyt meg lehet változtatni, a K hajtóhenger lassanként való eltolása által, úgy hogy a szálrakás mintázata a bonyolítás kezdetétől fogva, a végéig különféle alakot nyer. Hogy ezen változást erőművi úton előidézzük. könnyen létesíthetünk egy berendezést, mely által a henger eltolása a gép hajtótengelyéből önműködőlég eszközöltetik úgy, hogy csiga vagy csavarszerkezeteket, vagy kerekeket rendezünk el megfelelő módon. Az egész csévelőgépet a gombolyitandó csévék száma szerint lehet berendezni, és olyképpen szerkeszteni, hogy egyes csévék. vagy csévecsoportok szünetelhetnek, anélkül hogy az egész gépet szüneteltetnők.