6256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ajtó és ablak kilincseknek botfogantyúknak és hasonló tárgyaknak előállítására merevített és sajtoló pofákban alakított fémbádoghüvelyekből
— 2 ismeretes megmunkálási módszerek szerint csakis akkor volna lehetséges, ha a hüvelyt előbb izzítanók. Ezáltal azonban a tárgyat azon szilárdságtól és merevségtől fosztanék meg, mely töltetlenül szükséges arra, hogy az a kellő ellenállási képességét megtartsa-Az általunk föltalált és az 5. ábrában alap" rajzban (kétszeres nagyságban) és a 6. ábrában függélyes hosszmetszetben (természetes nagyságban) föltüntett megmunkálási mód a további alakítást lehetővé teszi, a nélkül, hogy a hüvelyt izzítani kellene. Az ehhez használt készülék bizonyos számú a föltűntetett esetben nyolcz P szorító pofából áll. (5. és 6. ábrák), melyek alkalmas szerkezet által egyidejűleg tolatnak össze vízszintes irányban kívülről befelé. A fi. ábrában föl van tüntetve, hogy mikép vezettetik be a i hüvely a P szorító pofák közé. A szorító pofáknak egyenes belső fölűletei, a mint ezt az 5. ábra mutatja, a nyaki észnek a c kör által feltüntetett kerületét érintik. A P szorító pofáknak egyidejű összetolása által a b hüvelynek nyakát szűkítjük és az 1. ábrában látható H nyolczszögű alakra hozzuk. Ezen nyolczszögű alakot az 5. ábrabeli alaprajz pontozott vonalakkal kétszeres nagyságban tünteti föl; ezen alak az 1. ábra s—s vonala szerint fektetett metszete külső kerületének felel meg. Az F1 hézagolás, mely a szorító pofákon látható (6. ábra), arra szolgál, hogy az F gyűrűt képezze ,(1. ábra). Ezen ponton ngyanis nem gyakoroltatik nyomás a hüvelyre, UIIIIUIC IÖ tíú meguntja azon átmérőjét, melylyel a húzó gyűrű segélyével alkotott nyak bír. (4. ábra). A nyolcz sugaras l osztási vonal által (5. ábra) minden egyes P szorító pofának működési tere határoztatik meg. A c körvonal nyolcz ívvonalra bontatik, melyek közül mindegyik egy-egy pofának nyomási terűletét tünteti föl. Minden egyes pofának nyomása a pofáknak egyidejű összetolásá. nál legelőször is csak egy pontra hat, további előhaladásánál azonban ezen íveknek már csekély fölűletére, mely mindinkább kiszélesedik, minél jobban toljuk befelé a pofákat. Ezen nyomás ennek következtében sokkal mélyebben hatol az anyagba és tömörítőbben hat, mint valamely nagyobb fölűletre elosztott nyomás. A hatást a szomszédos nyomási területek ellennyomása még elősegíti. A pofák nyomása által kiszorított fém nem engedhet kifelé, azaz a nyolcz ív mindegyikének képzelt S húrja meg nem hosszabbodhatik, mivel a nyomási területek találkozásának pontjain, tehát az osztó vonalakon a szomszédos nyomási területnek ellennyomása működik, mely ezen ponton hasonlóképpen a fémek összenyomását idézi elő. A P szorító pofáknak egyidejű összenyomásánál a különböző összeütközések pontján e szögletek keletkeznek, melyek függélyes meghosszabbításukban a nyakrész vagy szárnyak nyolcz élét képezik. Találmányunk jellemző és új jelensége gyanánt kiemelendő, hogy a nyomás által helyéből kiszorított fém csakis befelé tömörülhet s nem keres útat kifelé, hogy tehát azon pontok is. mint példáúl az élek melyekre a pofák közvetlen nyomást nem gyakorolnak, a középtengely fölé tóduló fém által befelé húzatnak és hogy azon pontokon, hol a pofák összeérnek még csak varrat sem keletkezik (e az 5. ábrában. Az eljárás értékére nézve ezen jelenség döntő fontossággal bír, mivel eddig még nem volt ismeretes oly eljárás, melylyel belül iires, szűk hüvelyeket kívülről való megmunkálás által, izzítás alkalmazása nélkül más alakba hozhattunk volna, nevezetesen pedig olyan nem, melylyel a hüvelyeket szűkíteni és egyidejűleg ezeknek falazatait vastagítani lehetett volna, anélkül hogy más alakváltozás lépne föl, mint amilyen éppen a czélra szükséges. Éppen minden ízzítás mellőzése által, mely a korábbi megmunkálás által edzett fémhüvely alakítására előbb elengedhetetlen volt, érünk el új megmunkálási módszerünkkel előnyös hatásokat. A korábbi r / húzó gyűrű segélyével eszközölt megmunkálás (3. ábra) a fémet t. i.
