6227. lajstromszámú szabadalom • Korongeke

Megjelent 1896. évi november hó 25-én. MAGY. tí^a KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6227. szára. X/a OSZTÁLYKorongeke. DEERE & C° CZÉG MOLINÉBEN (É. A. E. A.). Szabadalmaztatott 1896 február hó 28-ától kezdve. A jelen találmány tárgyát korongeke képezi, melynek czélja a talajt nagyobb mélységben megmunkálni és meglazítani, mint a hogy ez a közönséges ekékkel lehetséges, anélkül azonban, hogy a barázda fenekét annyira lenyomná és lesimítaná, hogy vízáthatlanná váljék. Ezen eke továbbá csekély vontató erőt igényel, egyszerű szerkezettel bír, olcsón előállítható és tartós. Ezen találmány czélja továbbá az ekének olyan elrendezést adni, hogy a forgó korong alsó. határos állásában megtartassék, anélkül. hogy ehhez súlyok vagy nehézkés állványok volnának szükségesek, mint ahogy ez az eddig használt korongekéknél van. A szántás szokásos módjánál a barázda feneke, a vontató állvány súlya és hatása, valamint az ekevasnak emeltyűszerű hatása következtében lenyomatik és lesimíttatik. Ha az ekképen fölszántott talaj nagy esőzéseknek van kitéve, akkor különösen dombos vidéken, azon hátrány keletkezik, hogy a víz a lesimított, fölszántott barázdákon végig lefolyik, ahelyett, hogy a talaj által fölszivatnék és hogy a talaj minősége csökkentetik, amennyiben a leömlő viz nagyobb mennyiségű humuszt ragad magával. Azáltal, hogy amint ez szokásos, a talajtévenként ugyanazon mélységre szántjuk föl, a vontató erőnek legnagyobb része arra használtatik, hogy a barázdafenék sima. az esővíz lefolyását megkönnyítő csatornává változtattassék át, mely ezenfelül az igás állatok léptei alatt néhány év elmultával vízáthatatlan csatornává tapostatik. A talaj megmunkálásánál fontos azt nagyobb mélységben meglazítani és porrá törni, hogy az az esővizet magába szívja s ezt a növények táplálására fölhalmozza, mely az eddigi csekély fölszántásnál lefolyik s a legjobb humust magával ragadja. A talajt akkép kell fölszántani, hogy elmosás ne jöhessen létre és jó termés éressék el. A mondottak különösen a közönséges, simító deszkákkal fölszerelt ekéknél érvényesek. Ezeknél nagyobb erő veszteség azáltal okoztatik. hogy az ekevas és a simító deszka csúszó fölületein nagyobb súrlódás lép föl és hogy azokhoz tapadó földrészecskék ragadnak oda. Ezen hátrányok elkerülése végett forgó korongekéket szerkesztettek, melyek azonban eddig csak részben feleltek meg a követelményeknek. A korongeke a talajt nem emeli meg és nem hordja úgy magával, mint a simító deszka és mivel a korong forgásánál csak csekély súrlódási ellenállás győzendő le és a talaj maga tisztítja és csiszolja a korongot,