6218. lajstromszámú szabadalom • El nem törhető villás kocsirúd

— 2 nek szűkebb j része van, mely a toknak a rúd mellső részéhez közelebb álló végén fekszik. Egy, ebben a tokban elhelyezett erős r spirálrúgó a k csapszögre van föl­húzva, melynek gyűrűalakú feje a h1 csap­szög gyűrűalakú fejéhe van akasztva és egyrészt a b1 tok belső szűkületére, másrészt egy a k csapszögen k1 tok révén szilárdan megerősített k2 korongra támaszkodik. A k1 csavartokkal a rúgó feszültségét szabályoz­hatjuk, szükséghez képest. A b toknak négyszögletes toldaléka a b1 tokba lép be, melynek j hengeralakú része négy szögletes j1 bevágással van ellátva, melyek egy négyzetnek négy sarkát képe­zik. A részeket az r rúgó tartja össze. Rendes körülmények között tehát a villás­rúd teljesen merev. Ha azonban a ló elbu­kik, akkor a kocsirúd végének a földhöz való ütődése folytán az r rúgó ellentállásá­val szemben gyakorolt lökés a mellső a részt a hátsó a1 részben eltolja; a négyszögletes toldalékkal eszközölt csuklós összeköttetés lehetővé teszi az a résznek eltolását úgy függélyes, mint vízszintes síkban. Ha ezen­kívül a h toldalék egyik oldalon helyéből kilépett volna és oldalsó erő hat a villásrúd mellső részére, akkor ez 90° vagy 180°-kal vagy valamely tetszés szerinti szögben fo­roghat. A lónak szokásos elbukásánál a mellső rész első sorban függélyes síkban tolódik el, mialatt toldalékának fölső része körül forog. Ha azután a ló a villásrúdra fekszik, akkor a víllásrúdnak mellső meghajlított része a reá gyakorolt nyomás folytán a földre szoríttatik, mialatt kb 90°-kal forog. A mellső rész ezután teljesen érinti a föl­det és a törés veszélye megszűnt. A villás kocsirúd ax hátsó része e mellett támaszték gyanánt szolgál és magában nagy szilárdsággal bír. Hogy azonban a ló súlyát mindenesetre elbírja, ha ez oldalára fekszik ezen résznek alsó fölületén egy vájatban v aczélrudat helyezzük el, mely a b1 tokban g1 csavarral van megerősítve, amely a t1 szemen keresztül megy, másik vége pedig t2 csavartokkal van az a1 fában megerő­sítve, a mely csavartokot a rúdnak csavar­menettel ellátott végére csavarjuk föl. A villásrúd hátsó vége felé a t aczélsín kissé meg van hajlítva, hogy elhaladhasson a p csapszög mellett, mely a villásrúd fáján átmegy. A villásrúd egyéb vasalásai a következők: az x—x fémpofák a hátsó részén, a c kampó, a d hátheveder-ré 5z és y vasalás a csúcson. Ez utóbbi oly sajátsággal bír, mely a villás kocsirúd előnyös tulajdonságait növeli. Az y csúcs az alsó részén yx ferde le­metszéssel van ellátva, mely az elbukásnál megakadályozza azt, hogy a csúcs a földre szorúljon és előidézi, hogy a csúcs tovább siklik s ezáltal a leirt folyamatot megköny­nyíti. SZABADALMI IGÉNY. Villás kocsirúd, mely állkéta,e/1 faalkatrészből, melyek két rajtuk megerősített b b1 fém­tok segítségével vannak egymással ösz­szekötve, melyeknek egyikében, i1 -ben, k csapszög van elhelyezve, mely a másik b tokkal csuklós összeköttetésben áll és egy r rúgóra hat, mely a másik tokra gyakorol nyomást, olyképen, hogy a villásrúd mellső része megfelelő erők behatása alatt a hátsó rész felé elto­lódhatik, tetszőlegesen elhajolhat és el­csavarodhat ; mi mellett a hátsó a1 rész alatt t1 aczélrúd van elhelyezve, hogy ezen rész törését minden körülmény kö­zött megakadályozza és a kocsirúd csú­csának y fémvasalása «^-nél ferdén le van vágva, hogy a csúcsnak a földön való csúszását megkönnyítse. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom