6125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék világítási czélokra szolgáló acetylengáz fejlesztésére

— 2 dési módja a következő : a calciumcarbiddal töltött C tartányt a G edénybe helyezzük, az A medenczét vizzel töltjük meg, és a V csapot kinyitjuk. A carbidra ilykép szabályozatlan mennyiségben, tehát túlságos bőven ömlő víz a G edényben csakhamar oly túlnyomást fejleszt, mely a lángok fönntartására szükséges szabványos nyomást túllépi; e túlnyomás a vezetékcső végénél is fog nyilvánulni, és a víz visszanyomását és a vízbeömlés teljes megszűnését eredményezi, mint a hogy ez a 2. ábrában látható. Az ilykép torlasztott víz azon része, mely a D kamrában van, az ilyféle gázfejlesztésnél tudvalevőleg gyorsan bekövetkező nagy hőfejlődés folytán erősen megmelegszik, és részben gőzzé változik, mely gőz, mint a 3. ábrában szemlélhető a D kamara fölső részében és az B csődarabban gyülemlik össze. Utóbbi a G edényen kívül fekszik, és azt a külső hőmérsék hűsíti. Ennek következtében a vízgőz ezen B csődarabban részben kondenzálódik, az ilykép kondenzált víz pedig lassankint a W cső hosszabbik szárába folyik át, míg végre az B cső kissé lejtősen van alkalmazva, mint az a 4—6. ábrákon látható. Ennek megfelelően a víz a W csődarab rövidebb szárában lassankint emelkedni fog, és vékony sugár alakjában a carbidtartányban folyik alá, mint ez a 3. ábrában látható. Mihelyt a tétlenségi állapot bekövetkezett, a készülék az imént leírt módon folytatja a működését. A tétlenségi állapotot a G edényben levő gáznyomás idézi elő, és mindannyiszor ismét helyreállítja, mihelyt a nyomás ingadozni kezd. Ugyanis ha a nyomás a G edényben emelkedik, az a W csőben levő vizet és ennek folytán a gőztér közvetítésével a D-ben levő víztömeget is visszanyomja (3. ábra). A PT-ben visszanyomott víz e cső hosszabb szárában emelkedni kezd és ily módon apasztja a kondenzáló üreget és a kondenzáló fölületet. Azáltal, hogy a víz a D-ben is visszahúzódik, egyúttal az elpárolásnak alávetett víz mennyisége is csökken, azaz az elpároló fölület is csekélyebb lesz. A nyomás emelkedésének tehát az elpárolás és kondenzátio csökkenése és ennek megfelelően a vízbeömlés csökkenése a következménye. Világos, hogy ennek ellenkezője következik be, ha a gázuyomás csökken, mivel ekkor az elpárolás és a kondenzátió, tehát a vízbeömlés is fokozódik. Ily módon magától szabályozódik a beömlő vízmennyiség a szükségnek megfelelően, úgy hogy a G edényben a nyomás állandó marad. A 4—6. ábra szerinti másik kiviteli alaknál, a D kamara a G edényen kívül van alkalmazva, és a Z égő által hevíttetik, melyet czélszerűen a gázfejlesztő lát el gázai. Egyébként ezen módosított készülék működési módja teljesen olyan, mint az előbbié. Azonkívül ennél is ugyanazon alkatrészek ugyanazon betűkkel vannak jelölve, mint az 1—3. ábránál. SZABADALMI IGÉNYEK: 1 Eljárás acetylengáznak készítésére víznek calciumcarbidra való hatása által, mely eljárásra nézve jellemző, hogy a vízbe ömlesztő cső egy részét folytonosan melegítjük, mi által a víz e csőrészen való átömlése közben gőzzé változik, a gőz aztán ismét kondenzálódik, az ekkép lecsapódott víz pedig a gázfejlesztőben levő gáznak az elpároló és kondenzáló fölület változásának megfelelő nyomása által szabályozott mennyiségben folyik a calciumcarbidra. 2. Az 1. igényben jelzett eljárás kivitelére szolgáló készülék, melyre nézve jellemző a calciumcarbidot tartalmazó C tartányt befogadó G edény alkalmazása, mely edény a fejlesztett acetylengáz elvezetésére S csővel van ellátva, továbbá az A víztartány és az ezen tartánytól a C tartányhoz vezető B D R W csővezeték alkalmazása, melynek kamaraszerűen tágult D része a C tartány fölött vonul végig a G edényen, U alakú hajlított