6083. lajstromszámú szabadalom • Újítások Jacquard-féle szövő-székeken, melyeknél a szád villamos úton képeztetik

2 Az 1. ábra annak függélyes metszete a tűk irányában. A 2. ábra a Jacquard-féle gépet részben végnézetben és részben függélyes metszet­ben mutatja. A 3. ábra a Jacquard-féle szerkezetet az újabb részekkel való összeköttetésében áb­­rázalja. A 4. és 5. ábra a csúszó vagy ellenkon­taktusoknak a végtelen szalagként fogana­tosított patrona fölött való elrendezését mu­tatják. A 6. ábra ellentállásoknak. a később le­írandó czélból történő, a villamdelejek elé való bekapcsolását tünteti föl. A mint látható, az a lánczhorgok és a h tűk épúgy vannak elrendezve, mint a ré­gebbi Jacquard-féle gépeken, csakhogy a b túk hátsó b1 végükön horogszerűen vannak alakítva. Kezdeti vagy kiindulási állásukban a b tűket a b1 horogvégeikbe benyúló, ruganyos c nyelvek tartják meg, melyek a d villám­­delejeknek horgonyait képezik. Ezen (/ villamdelejek a mozgatható e keretekre vannak erősítve, melyeket az e1 léczek függélyesen vezetnek az f állványok­nak f1 hornyaiban (2. ábra). A jelen esetben négy tűsor van egymás fölött és két e villamdelej-keret, egy a b lánczhorogtűk fölött és ezek alatt van el­rendezve. a hol is mindegyik keret két sor d villamdelejt hord. a mint ezt az 1. ábra mutatja. Ha a villamdelejeket a később leírandó módon gerjesztjük, úgy azok a hozzájuk tartozó, horgonyukat képező c nyelveket vonzzák, miáltal a b1 horgok fölszabad irtat­nak, a g rúgok működésbe jutnak és a b túk a c nyelvektől elmozgattatnak. Ezáltal a megfelelő a lánczhorgok a h késszekrény hx késeinek hatáskörébe hozatnak és ezáltal megemeltetnek. A késszekrénynek sülyesztésekor az el­­állított b tűket ismét kezdeti állásukba kell hozni. Ezt a h késszekrénynek lejtős föliiletekkel ellátott h2 toldataival érjük el. melyek lefelé jártukkor a vízszintesen mozgatható i rúgóházra csuklósán megerősített i1 kilin­csekbe ütköznek és ezeket, valamint magát az i rúgóházat is a bl horogvégek felé mozgatják. Mivel a b tűk b- fejeik által érintkeznek ezen rúgóházzal, a tűk a c nyelvek felé mozgattatnak, úgy, hogy ez utóbbiak ismét becsappannak a b1 horog­végekbe és a <j rúgók megfeszítve marad­nak. A h késszekrénynek fölfelé járásakor a h2 toldatok az í1 kilincseket i2 csuklóik körül megemelik (3. ábra) a nélkül, hogy a mozgatható i rúgóházat elállítanák. Az áramelosztást a j patrona eszközli, mely végtelen, vezető szalagként van foga­natosítva, melyen a mintának megfelelően váltakoznak az 1 vezető és 2 nem vezető helyek (5. ábra). A patronát a két l- és l henger között és az rn deszka fölött vezetjük el. mely az n áramforrásnak egyik sarkával összekötött ni1 áramvezető betéttel van ellátva, míg annak másik sarka a d villamdelejekkel áll kapcsolatban. Ez utóbbiak továbbá a patrona fölött elrendezett o csúszó vagy ellenkontak­tusokkal állanak vezető összeköttetésben. Az o ellenkontaktusokat ruganyos vezető sodronyok képezik, melyek két o1 szigetelő lécz által rőgzíttetnek, amint ezt az 5. ábra mutatja. A patronállak bekapcsolását a k hengerre beható p kapcsoló szerkezet közvetíti, melyet a késszekrény vagy az utóbbit működtető h3 lengő test állít el. amint ez az 1. ábrából látható. Hogy kis, olcsó villamdelejeket alkalmaz­hassunk. az utóbbiakat gerjesztésükkor (a késszekrény sülyesztésekor) a c nyelvekhez közelítjük. Ezt a li késszekrény végzi, mely az a és ,3 ütközőkkel az r r1 ill. r2 emeltyűkre hat, miáltal az e villamdelej-keretek és így a d villamdelejek maguk is a c nyelvek felé mozgattatnak. A késszekrény megemeltetésekor az e villamdelej-keretek saját súlyuknál vagy az s rúgók hatásánál fogva kezdeti állásukba térnek vissza. Hogy a j patronát lehetőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom