6073. lajstromszámú szabadalom • Berendezés acetyléngáznak előállítására és ezen gázzal való világításra

A készülék következőképen működik : Miután a két .1. A1 reservoirt a B, B1 nyílásokon át calciumearbiddal elláttuk, ezekbe, a végén két ágra oszló // csövön át vizet bocsátunk. A villaszerű elágazásnál az I csap van alkalmazva, mely beállításához képest a vizet vagy -1 ba vagy .-IMte folyatja. Hogy a csapnak ezen elállítása alkalmas pillanat­ban. önműködően legyen eszközölhető, a csap kúpja a J súllyal van ellátva, mely a gazometernek G tartályán vezetett, emel­hető és sülyeszthető A' kikapcsoló rúd által hozható működésbe. Ez utóbbi fölső végén ruganyos kart hord, melyhez midőn a harang sülyed az F gazometer-harangon elhelyezett L toldat ütközik, a mikor is a ruganyos kar mereven marad, ellenben kitér, ha a harang emelkedik. Ezen beren­dezés általánosan ismeretes és így bővebb leírást nem igényel. A víznek a Ií csőbe való beeresztése önműködően történik F harangra alkalma­zott M kar által, melyre az 0 vízszekrény­­nyel összekötött hajlékony A' kifolyási cső van megerősítve. Ha a harang sülyed. magával meneszti a csövet is. mely ezáltal az 0 szekrényben lévő víznek szine alá kerül és a vizet a II csőnek h tölcsérébe folyatja; a harang emelkedésénél az N cső is emelkedik és ezáltal a kifolyást is el­zárja. A 4. ábrában nagyobbított méretben föl­­tiintetett H eső hurokká van alakítva, mely a hl gömbbé van kitágítva és mely alsó h" könyökében kis mennyiségű, a h” szintig érő higanyt tartalmaz. A higanynak a h” könyök legmélyebb pontjától a /¡'” szintig terjedő magassága úgy van megszabva, hogy a víz azon pillanatig, a melyben az egyensúly-állapot bekövetkezik, lefolyhatik. Ezen elrendezés különösen fontos, mivel a caleiumearbidnak nagymértékű hygrosco­­pieus tulajdonsága folytán, már néhány, bár e testtől távolabb fekvő vízmolekula is elegendő, hogy jelentékeny gázfejlődést hozzon letre. a mi föl nem használás esetén azt eredményezné, hogy a fölösleges gáz a gazometerharang vízzárán át kiáramlanék. A készülék hatásának könnyebb megért­­hetese végett, annak menetét itt részlete­sebben írjuk le. föltételezvén, hogy a harang kezdetben a legmélyebb állását foglalja el. Ezen állásnál az N cső a vizet a H csőbe folyatja, melyből az A, A1 reservoirok egyikébe ömlik. Az ebben lévő calciumcar­­bid megbomlik és a fejlődő acetylengáz­­mihelyt elegendő nyomással bír. fölemeli az F harangot. Mihelyt ez utóbbi az X csövet az 0 szekrény vízszine fölé emelte, a cal­­ciumcarbidnek vízzel való keverése és így a gázfejlesztés is megszakíttatik. Azon mértékben, a melyben a gáz az F. G gazometerből elvezettetik, a harang és vele az N cső is sülyed. miáltal ismét bizo­nyos vízmennyiség folyik az A vagy AL reservoirba. A fejlesztés tehát önműködően szabályozódik és pedig a fogyasztás mérvé­­hez képest. Midőn a harang már csaknem teljesen ki van ürítve és ennek következtében a legmélyebb állásába jutott, az ütköző a K kikapcsoló rúdnak ruganyos karjára talál, a kikapcsoló rúd letaszíttatik és eközben az I csápot elállítja, miáltal a víz másik reser­voirba folyik és így a gázfejlesztés megsza­kítás nélkül folytatódik. Az 5. és 6. ábrában bemutatott készülé­kek egy-egy P reservoirbói állanak, melyek közül az egyiket (5. ábra) calciumearbiddal v -ló föltöltése után. a gázfejlesztéshez szük­séges vízzel a Q szivattyú segélyével lát­juk el. A fejlesztett gázt a T gyűjtő tar­tályba vezetjük, melynek berendezése azo­nos a vasúti kocsik gázvilágításánál alkal­mazott hengerekéivel, melyekből a gáz tudvalevőleg tetszőlegesen csökkentett nyo­mással áramolhat ki. Miután az acetylen + 1°C. hőmérséklet nél 43 atmosphaera nyomás alatt és + 18°C- nál 86 atm. nyomás alatt cseppfolyósítható, a P tartályt czélszerű aczélból vagy más ellenálló képességű anyagból készíteni; ezen taitály elosztócsappal ellátott ti nyílással bír a calciumcarbid számára, mely utóbbi­nak betöltése után a tartályt gondosan elzárjuk és beléje a Q szivattyúval a Ql szekrényből vizet szivattyúzunk. A vízjelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom