6036. lajstromszámú szabadalom • Szövetek, szövés által előállított, kívül szögletesen vagy lekerekítetten csipkézett hímzés- vagy paszományszerűen díszített szegélyekkel
szegélyvonalaknak legkülsőbb széleit követik és ezeknek mintegy szegélyfonalait képezik. A vetülékfonalnak minden visszatérte alkalmával a kívánt görbe vonalhoz vont szegélyfonal ekkor nemcsak mint díszítő beszegés hat. hanem egyszersmind védőszegélyt is képez a lazán fekve maradt lánczfonalak számára, ha ezeket a ti. ábra mintaképe szerint, a szövés után kivágjuk. Ily szegélyíonalat a fönnt leir tszövési módok mindegyikénél alkalmazhatunk. így pl. a 7. és 8. ábrákban két F. F1 szegélyfonalat tételeztünk töl, melyek kölcsönösen vászonkötés szerint, illetve a vászonból származtatott bekötéssel működnek, amikor is az egyik fonal a szövetnek inkább a fölső, a másik fonal inkább annak alsó oldalán lesz látható. A !). ábra két F. F1 szegélyfonalnak a 2. ábrára vonatkozólag leírt eljárásra való alkalmazását mutatja; hasonlóképpen a 10. ábra is két ily szegélyfonalat tüntet föl. melyek azonban a szövetnek majd alsó, majd fölső oldalára vannak húzva és a szád változásakor a lazán hagyott A'1 lánczfonalakat áthurkolják és azokat az alapszövetnek K lánczfonalai felé magukkal vonják. V. Összefüzés által előállított szövetsznjélyek. Az I—III. alatt leírt szöveteket úgy lehet összefűzni, hogy az összefüzés a képződő szegélyvonalat követi és hogy az maga is részt vesz a szegélyszövésben. A fűző bélfonalnak bekötése tetszőleges lehet. A hurkolt hímzéshez hasonló hatást azáltal érhetünk el. hogy ha a B fűző vetülékfonallal a A'1 lánczfonalakat beszövetjük. A 11. ábra szerint egy F szegélyfonalat is alkalmazhatunk. mely afüzőfonal által bekötnek mutatkozik. VI. Behúzó fonallal készített sző v etszegélij. A szövés ezen módjánál az 1—III. alatt leírt szövetek egyikébe a szegély-lánczfonalakat, illetve ezeknek egy részét úgy kötjük be. hogy a visszatérő vetülékfonal azokkal nem kereszteződhetik, hanem a szövet mellé behúzott egy vagy több láncz fonal (behúzó fonal) köré fekszik, melyeket tehát a vetülékfonal annyira behúzhat a szövetbe, míg a közönséges lánczfonalak a vetülékfonalat keresztezés által föl nem tartóztatják. Az eredetileg lánczfonalakat képezett behúzó fonalak tehát vetülékfonalakká lesznek és mint ilyenek is műkődnek. A behúzó fonalnak vagy fonalaknak a szegélylánczfonalakkal való bekötését ugyanekkor úgy rendezzük be, hogy a legkülsőbb szegélyhatárolás nem lesz egyenessé, hanem a kereken vagy szögletesen csipkézett vagy különben kívánt mintavonalaknak elérendő alakját veszi föl. A 12. ábra egy ilyképen előállított szövetszegélyt mutat lazán fekvő A'1 lánczfonalakkal es egy A’behúzó fonallal mely az .S vetűlékfönál által behúzatik. Amint látható, a behúzó fonal egyszersmind védő szegélyt is képez. VII. Hurkoló beltuzó fonallal és töltőfonallal kész ¡tett sző oetssegélyek. Ha az I — III. alatt leírt szövetszegélyeknél bizonyos számú lánczfonalat úgy kötünk I be, hogy a visszatérő bélfonalak azokat meg nem fogják, hanem hogy ez utóbbiak majd a szegély-lánczfonalak alatt, majd azok fölött elhaladva, a behúzó fonalat a szövet felé vonják és bekötik, úgy a behúzó fonal a szegélyt átszövi, amennyiben azt áthurkolja. A szöveten ily módon hurkolásszerüen átszőtt, kidudorodó szegély származik. A szövésnek ezen módja a 13. ábrában van föltüntetve, melyben az említett módon hurkoló, behúzó fonal E-\e 1. az ti vetülékfonal által meg nem ragadott töltő fonalakként szereplő lánczfonalak pedig A1-el vannak jelölve. Ezen töltő fonalak helyett vagy ezekkel együtt azonban a kitöltés czéljára egy vagy több, a szegélyfonal mintájára a határolás idomához alkalmazkodó, külön fonalat is húzathatunk be a behúzó fonal által, aminek egy példáját a 14. ábra tünteti föl, ahol is a hurkolva beszövődő behúzó fonal -/5-vel. a töltő fonalként szereplő széffé1 v fonal A-el van jelölve.
